Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 2. szám - EURÓPA - Teszler B. István: A külső fejlesztési alapok mint az Európai Unió globális politikájának eszközei - az integrációs érettség tükrében
TeszlerB. István A segélyek regionális program]ainak rövid elemzése, 1986-1998 ACP A 71 ország 30 Mrd eurót (a segély 43,5%-a) kapott. 77%-ot az ötéves EDF-programok, 16%-ot a költségvetés, további 7%-ot az EIB hitelei fedeztek. A segélyek zöme Fekete- Afrikába jutott, fő kedvezményezettek: Etiópia, Malawi, Zambia, Mali és Mozambik. A programsegély három formája; a szerkezetátalakítás, Stabex és Sysmin a segélyek közel 27%-át teszi ki. • A nem fémtartalmú áruk exportveszteségét kompenzáló Stabex fontos (3,4 Mrd euró); ebből főleg Kamerun, Etiópia, Szudán, Pápua Uj-Guinea, Kenya, Elefántcsontpart, Szenegál és Uganda részesedtek. A Stabex csökkenése azt eredményezte, hogy egyes segélyezettek a rangsorban hátrébb kerültek. • Az élelmiszersegély őrzi fontosságát: Etiópia (640 millió), majd Szudán, Angola és Mozambik. A ruandai krízis miatt nőtt a humanitárius segély szerepe. • A projektsegély (ACP-segélyek 58%-a), kivált a kommunikációt és a szállítást érinti (11%). Ezután következik az ipar-építőipar és bányászat (8%), a szociális infrastruktúra (7,4%), a vidékfejlesztés (6,9%) és a mezőgazdaság (5,8%). • A Lomé IV óta nőtt a több szektort átfogó segély (környezetvédelem és nemek közti arányok). A Zöld Könyv a szegénység enyhítésére koncentrál. • A viszonylag fejlettek (Nigéria, Zimbabwe, Kenya, Ghána, Jamaica és Pápua Uj- Guinea) profitáltak leginkább az EIB koncesszionális hiteleiből. Ezek fele az iparba és az energetikai szektorba irányult. • 1997-től Dél-Afrikát a költségvetés, s kivált az apartheid áldozatait segélyező speciális program (1995 óta európai újjáépítési és fejlesztési program) támogatta: 1986 óta 950 millió euróval, ennek 65%-a 1994-től. A segély főleg oktatásra (33%), igazgatásra (26%) és NGO-khoz (21%) ment. A mediterrán régió és a Közel-Kelet • A MEDA összege az 1986-os 400 millió euróról 1997-1998-ban egyaránt 1300 millióra nőtt. Túlnyomóan a régió keleti és déli részére (a Maghreb és a Mashraq) jutott, de bővült a Palesztin Hatóság programja is. Egyiptom, Marokkó, Palesztina, Algéria, Tunézia, Törökország a sorrend. • A humanitárius és élelmiszersegélyek aránya 14% volt (aránya csökken). • A szerkezetátalakítási segély 1998-ra nulláról 750 millió euróra nőtt. • A szociális infrastruktúra és szolgáltatások (közegészségügy, vízügy és oktatás) kerete erősen nőtt (1986-98 között a segély 22%-a). A természeti erőforrások éves átlaga csökkent, de így is a segélyek 8%-a volt. • koncesszionális hiteleket (a segélyek 27%-a) a kelet- és dél-mediterrán térség kapott a vízellátás, az ipar, a bányászat és az építőipar fejlesztésére. 180 Külügyi Szemle
