Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 2. szám - EURÓPA - Teszler B. István: A külső fejlesztési alapok mint az Európai Unió globális politikájának eszközei - az integrációs érettség tükrében
A külső fejlesztési alapok mint az Európai Unió globális politikájának eszközei Az EU-tagországok részesedése a fejlesztési költségekből EU-költségv. (% 1994) EDF 7 (% 1990-95) EDF 8 (% 1995-2000) Ossz. (millió euró) Ausztria 2,72,6Belgium 3,8 4,0 3,9 243 Dánia 1,9 2,1 2,1 119 Finnország 1,413Franciaország 183 24,4 243 1224 Németország 293 26,0 23,4 1716 Görögország 1,4 1,2 1,2 81 Írország 0,8 0,6 0,6 45 Olaszország 133 13,0 123 789 Luxemburg 0,2 0,2 03 12 Hollandia 6,1 5,6 53 359 Portugália 1,6 0,9 1,0 83 Spanyolország 7,7 5,9 5,8 431 Svédország 232,7Egyesült Királyság 153 16,4 12,7 954 Összesen 100 100 100 6046 Forrás: Report of the Foreign Affairs Committee of the House of Commons, 1994. december 15. Official Journal of the European Communities, 1991. augusztus 17., The ACP-EC Courier 1996. január-február Az EU követte az aktuális világpolitikai eseményeket: meghirdette első (1972) „globális mediterrán" politikáját, majd a görög, spanyol és portugál változással jött a kooperáció új hulláma. A gyorsuló globalizáció és világméretű verseny, a belső fejlődés és a geopolitikai érdekek kiterjesztették a fejlesztési politikát Észak-Afrikára, a Közel-Keletre, La- tin-Amerikára és Ázsiára. Ebben az újak; Görögország (1982), Spanyolország és Portugália (1986) tradíciói és geostratégiai helyzete is szerepet játszott; MEDA (déli mediterrá- neum) illetve ALA (Ázsia és Latin-Amerika) néven új fejlesztési alapok indultak 1986- ban. A programok klasszikus szociomodernizációs projekteket, kereskedelemfejlesztést, valamint technológiatranszfert tartalmaztak. Kína 1999-től saját alapot képez. Az 1989-es globális változások az EU fejlesztési politikáját és gyakorlatát is befolyásolták. Már 1989-ben, a működő alapok struktúrájára alapozva indult a PHARE (eredetileg lengyel-magyar reformsegély), melyet 1991-től fokozatosan kiterjesztettek a kelet-közép- európai államokra, majd szintén 1991-től a TACIS, a FÁK irányába. A legutóbbi változás ex-Jugoszláviát és Albániát érinti; számukra 1999-től CARDS néven új program indult. A politikai fejlődés Négy markáns időszak különböztethető meg; 1970-74: az első energiaválság és bővítés, 1980-84: az afrikai krízis kezdete, adósságválság Mexikóban és az ibériai bővítés, 2003. nyár 173
