Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 2. szám - EURÓPA - Fodor Erika: Partnerek a fejlődésben - az Európai Unió fejlesztési politikája
Fodor Erika be. Előtérbe kerülnek a biztonságpolitikai kritériumok és a terrorizmus elleni közös küzdelem. Fel kell lépni a rasszizmus minden formája ellen, és párbeszédet kell kezdeményezni a kultúrák és a civilizációk között. A nők szerepe a gazdasági fejlődésben témakör is egyre nagyobb figyelmet fog kapni.26 (A fejlesztési programok végrehajtásában fontos szerepet játszik az EU saját külképviseleti hálózata, melynek 128 missziója működik szerte a világban.) A Fejlesztési Tanács 2002. májusi ülésén megállapították, hogy a megújult közösségi fejlesztési politika végrehajtása jól halad. A 2001. szeptemberi terrorcselekmények hatására az országstratégiákat kiegészítették a konfliktusprevenciót célzó programokkal.27 Az unión belül a fejlesztési szakemberek azt is vizsgálják, hogy a fejlesztési együttműködés milyen problémákat vet fel a gazdasági globalizáció és a nemzetközi politika összefüggésében.28 Ma már a fejlesztési együttműködés az EU globális külpolitikájának része. Az unió nemzetközi szerepe pedig az elmúlt tíz évben a politikai integráció és a világviszonylatban jelentkező globalizáció előrehaladásával tovább növekedett. (Az EU ma a világkereskedelem kb. 20%-át bonyolítja le, ebben nincs benne az EU-tagországok egymás közötti kereskedelme, és e 20% mintegy harmadát a fejlődő világgal folytatott kereskedelem teszi ki.) Összefoglaló helyett Az unión belül tovább folynak a viták a fejlesztési politika egyes elveinek érvényesüléséről, tartalmi módosulásokról, hiszen mindennek igazodni kell a reálfolyamatokhoz, a világesemények által diktált követelményekhez. A jól felépített és eltervezett menetrendet sok esetben megszakítják vagy módosítják váratlan események. A gyors reagálásra is készen kell állni, még ha a prevenciós szemlélet, pl. a konfliktusmegelőzés, az ellentmondások politikai dialógusok révén történő megoldása is az alapvető módszer. A cikkben ismertetett fejlesztési együttműködési gyakorlat is változik, alakul, igazodik a valóság követelményeihez és nem utolsósorban a donorok együttműködéséhez. Számos korábbi belső vita is folytatódik. Vita van arról, hogy az ACP-országok támogatására szolgáló, külön befizetést igénylő European Development Fund (EDF) maradjon-e külön, vagy a tagországok egységesen a központi költségvetésbe fizessenek be, és bármely támogatás onnan menjen minden irányba. Vita van arról is, hogy a támogatást befogadó ország civil szervezeteinek támogatása olyan esetben is célszerű-e, amikor a helyi kormányzati politika pl. ezt nem nézi jó szemmel, és azt a belügyeibe való beavatkozásnak tekinti. A politikai feltételek szigorúbb gyakorlatot követelnek, ilyen pl. korrupció esetén a támogatások megvonása, szankciók alkalmazása. A már beindult programok leállítása 7 60 Külügyi Szemle
