Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 2. szám - EURÓPA - Fodor Erika: Partnerek a fejlődésben - az Európai Unió fejlesztési politikája
Partnerek a fejlődésben - az Európai Unió fejlesztési politikája gok sorába lépve mihamarabb donor országgá váljunk. Az elmúlt években az EU éves országjelentéseiben is megtalálhatjuk azt a néhány rövid passzust2, amely megfogalmazta, hogy Magyarországnak, miként a többi tagjelöltnek, ki kell alakítani az unió normáira épülő fejlesztési politikát, létre kell hozni a fejlesztési együttműködés intézményi kereteit és működési területeit. Jelenleg, a többi tagságra váró országgal együtt, az ún. emerging donor ország kategóriába tartozunk, ami azt jelenti, hogy még kapunk, de már mi is adunk fejlesztési támogatást. Az unió fejlesztési politikája az elmúlt években jelentős változáson ment keresztül, igazodott a kor kihívásaihoz. A hazai program kialakításánál már ezt a megújult fejlesztési politikát kell alapul venni, ezért tartjuk fontosnak megismerését. Mivel ez a terület mindeddig nem került a figyelem és a felkészülés középpontjába, cikkünket alapvetően ismeretbővítőnek szánjuk, ami nem zár ki „műfaji" kitérőt - erre a folyóirat tanulmányai is köteleznek - s szólunk a bizottság intézményeiben és a kutatási bázisintézetekben folyó szakmai vitákról. Idézzük továbbá azokat a hazai szerzőket, akik írásaikban foglalkoztak az unió segélypolitikájának, fejlesztési együttműködési politikájának valamilyen összefüggésével. Azt látjuk, hogy szinte valamennyi magyar publikáció a közösségi jog belső fejlődésének összefüggésében érinti a nemzetközi fejlesztési együttműködést. (A továbbiakban az egyszerűség kedvéért a NEFE rövidítést használjuk.3) Az unió működését szabályozó jogforrások ismerete természetesen alapvető fontosságú. A változások mögöttes tartalmának, a szabályozandó reálfolyamatoknak a bemutatása azonban legalább ennyire fontos. írásunkban inkább erre törekszünk. Végezetül, tekintettel arra, hogy mindez a csatlakozás előtti felkészülésünket is érinti, röviden szólunk a hazai előkészületekről is. Ajánljuk cikkünket különösen azok figyelmébe, akik a jövőben a magyar fejlesztési együttműködés közreműködői szeretnének lenni. Az Európai Unió és a fejlődő-fejletten világ Az európai közösség hosszú utat tett meg a fejlődő világgal folytatott kapcsolataiban, amíg egy átfogó és kiegyensúlyozott fejlesztési politikát honosított meg. Alapvető szemléletbeli váltásra volt szükség, hogy a kezdeti és évtizedeken keresztül működő gyakorlatot a kor követelményeihez igazítsa. Az EK „tengerentúli" kapcsolatai történelmi okoknál fogva sokrétűek és szerteágazóak voltak, de globális méretekben nézve az ún. függetlenné vált országokkal kialakított kapcsolatokat gyakorlatilag az EK megalakulásától kezdve a 80-as évek végéig a gazdasági érdekek prioritása határozta meg. A politikai kapcsolataik „rendezése" a partnerré válásig párhuzamosan alakult ki az integráció bővülése és mélyülése, továbbá a nemzetközi környezet alakító hatására. A külkapcsolatok fejlődése évtizedeken 2003. nyár 143
