Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 2. szám - EURÓPA - Fodor Erika: Partnerek a fejlődésben - az Európai Unió fejlesztési politikája
Partnerek a fejlődésben - az Európai Unió fejlesztési politikája Fodor Erika z elmúlt évtizedben a hazai kutatóműhelyek nem bántak bőkezűen a fejlődő világ vizsgálatával, a tanulmányok tárgya elsősorban Európa volt, s ha mégsem, akkor sem a világ minden szeglete, hanem főleg a fejlettebb része. Az a „klub", amelyben európaiként felvételünket kértük. Ritkán olvashattunk arról is, hogyan támogatják a nemzetközi szervezetek és a világ gazdagabb fele - beleértve az Európai Uniót és tagországait -, az elmaradottságban, a szegénységben élő népeket és országokat. A fejlődési esélyekről, a fejlett országok segély- és támogatási politikáinak hatékonysági problémáiról nemigen esett szó. Úgy tűnt, a szegény országok támogatása a gazdag országok dolga, s mi annyira még nem vagyunk gazdagok. Magyarország OECD-taggá válása (1996) után megismerkedett a szervezet Fejlesztési Támogatási Bizottságának (Development Assistance Committee - DAC) alapelveivel és követelményeivel, de az erre épülő hazai fejlesztési együttműködési program nem született meg. Az európai uniós tagság előtt újra szembesülünk azzal, hogy bár a fejlődő világgal, a világ fejletlenebb régióival kapcsolattartásunk szerteágazó, egészében mégsem alakult ki külkapcsolatunkban az a sajátos munkaterület, amelyet fejlesztési kooperációnak nevezünk. Ennek számos oka van. Történelmileg úgy alakult, hogy a hazai gazdasághoz nem szervesült egy ilyen irányú és típusú külkapcsolati rendszer, a szocializmus időszakában pedig a centralizált politika és gazdaság rendszerében a segélyezési és támogatási elem alapvetően nem a magyar gazdasági igényekhez, hanem külső hatalompolitikai célokhoz igazodott. A rendszerváltás után a fejlődő világgal korábban folytatott kapcsolataink jelentősen átalakultak. Ez konkrétan azt jelentette, hogy a kapcsolatok intenzitása csökkent, a fejlődő országok felé irányuló támogatási politika ad hoc humanitárius segélyküldésre és csökkentett mértékű technikai segítségnyújtásra szűkült. A rendszerváltás óta Magyarország is jelentős támogatást kapott a fejlett donor országoktól és az Európai Uniótól.1 13 évvel a rendszerváltás után s a csatlakozás előestéjén felerősödik az az elvárás, hogy - a támogatást befogadó országból a fejlett orszá142 Külügyi Szemle
