Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 2. szám - EURÓPA - Kruppa Éva: Eurorégiók a szlovák-magyar határon. Tények és vélemények
Eurorégiók a szlovák-magyar határon 4.4.5. Emberi tényezők Az interjúk során az emberi kapcsolatoknak mindvégig nagy jelentőséget tulajdonítottak a válaszadók, ami több dimenzióban kap értelmezést. • Határ menti hivatalos kapcsolatok jelenlegi állapota A kapcsolatok alakításának jelen helyzetét kedvező, sőt nagyon kedvezőnek ítélték a nyilatkozók. A szervezetek megalakítása, projektek, közös programok ezt az optimista véleményt mind igazolják. Adminisztratív akadálya nincs a kapcsolatoknak, és a fejlesztés új lehetőségének kihasználásáért felelősséget éreznek a polgármesterek, így könnyen egymásra találnak a határ mind két oldalán, és erre a szövetségre alapozva a határon átérve is! • Határ menti családi kapcsolatok A családi kapcsolatok jelentős hatással voltak a hivatalos együttműködés kialakítására. Az interjúk során feltárult, hogy a családi vonatkozásokat nem lehet leszűkíteni az államhatár 20-50 km-es térségére. A ki- és áttelepítések történelmi ténye miatt hatásuk messzebbre ér. Szlovákiai városok egyaránt hivatalos testvérvárosi kapcsolatot alakítottak ki olyan magyarországi településekkel, ahová magyarokat telepítettek ki, és olyanokkal, ahonnan szlovákokat telepítettek vissza. Többek között Zselíznek így lett testvérvárosa Barcs, Nagysallónak pedig Bátaszék és Kondoros. A fentiek mellett figyelembe kell venni azt is, hogy a vizsgált eurorégiók területén Magyarországon is élnek szlovákok, és „tudni kell erre építeni" - hangsúlyozta az egyik megyei önkormányzati vezető. Úgy látja, hogy nem használják ki az eurorégiók ezt a fontos emberi, közösségi tényezőt. • Az eurorégió iránt elkötelezett emberek Az eurorégiókra ható főbb tényezők között a nyilatkozók nagy jelentőséget tulajdonítanak azoknak a személyiségeknek, akik felkarolják az új lehetőséget, és a bizonytalanság ellenére is élére állnak egy ügynek. Hangsúlyoznom kell, hogy a megkérdezettek között nemcsak az eurorégiók vezető személyiségei voltak, hanem olyanok is, akik részt vesznek az együttműködésben, de nem annak centrumában. A nyilatkozó vezetők sem önmagukról, hanem társaikról szóltak, akik saját területükön próbálták elhárítani korábban az adminisztratív akadályokat, most pedig lobbizva forrásokat keresnek a közös tervekhez. Az eurorégiók elkötelezett személyiségei azok a szlovák és magyar önkéntesek, az Ipoly Szabadegyetem hallgatói, akik az Ipoly folyó vízgyűjtő területén a térség fejlesztését az ökonómia, az ökológia, és az ökumenikus kultúra jegyében tervezték meg. Az adott térségben lehet a legtöbbet tenni az eurorégiók ügyéért, de sok támogatóra van szükség más szinten is. 4.4.6. Főhatóságok szerepe A főhatóságok szerepét nem egy állítás kapcsán, hanem külön kérdésként értékelték a válaszadók. Az eurorégiók képviselői a főhatóságok közül kiemelik a Kiilügyminiszté2003. nyár 131
