Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 2. szám - EURÓPA - Kruppa Éva: Eurorégiók a szlovák-magyar határon. Tények és vélemények
Kruppa Eva vilim tevékenységét, amelyik érdeklődik az együttműködés iránt, és lehetőségei arányában minden támogatást megad, nyilatkozták a magyarországi megkérdezettek. A szlovákiai polgármesterek a Külügyminisztérium vonatkozásában azt igénylik, hogy segítsen láttatni az eurorégiókal: hangsúlyozza létüket, és építsen rájuk! Az eurorégiók pályázatok, egy-egy konkrét projekt, esemény megszervezésekor sok más hivatallal, minisztériummal kapcsolatba kerülnek, amelyek segítik tevékenységüket, de különös figyelmet nem tapasztaltak az eurorégiók léte iránt. Különösebb ráhatást - tapasztalataim szerint - egyetlen főhatóság sem gyakorol, valószínű nem tartozik kompetenciáik körébe. Volt, aki a szóbeli ígéreten kívül semmilyen támogatást nem kapott az országos hatáskörű szervektől. A PHARE CBC-programok kapcsán az ügynökségek kerültek közelebb az eurorégiókhoz, akiknek segítsége, támogatása korrekt volt az eddigiek során. • Szükség lenne-e az érintettek szerint egy különálló országos szervezetre/hivatalra, amelyik az eurorégiók ügyével foglalkozik? Az eurorégiók érdekérvényesítése nem megoldott, ezt hangsúlyozták az interjúk alanyai is, és ennek kapcsán kérdeztem meg, hogy vajon egy országos szerv segítené-e ügyüket. A megkérdezett polgármesterek, önkormányzati munkatársak körében a többség azt vallotta mind Magyarországon, mind Szlovákiában, hogy nincs szükség különálló hivatalra az eurorégiók ügyében. Az eurorégió az önkormányzati elv megvalósulását biztosítja, annak lehetőségét kínálja, hogy egy adott területen maguk oldják meg problémáikat, alakítsák jövőjüket a saját elhatározásukból kialakított szövetség alapján. Egy országos szintű hivatal esetén a kapcsolatok hierarchikussá válnának, és bürokratikus, céltalan szervezetek jönnének létre, az önállóság pedig csorbulna. A forrásokért való küzdelem, az eurorégiók szervezeteinek önerőből való fenntartása maga is fokmérője az eurorégió létjogosultságának. Az eurorégiók szervezeteinek működtetése nem minden esetben oldható meg egyszerűen. Esetenként a szervezet tagjaitól származó díjakat használják fel működési költségre, más esetekben a szervezet fenntartásáért is küzdeni kell. Bár az eurorégiók szervezeteit finanszírozó és felügyelő országos hivatal szükségességét a véleményt formálók többsége elvetette, de fontosnak tartanák, hogy az eurorégiók működése tervezhetőbb legyen, több pályázati forrás álljon rendelkezésre, és azok meghirdetése kiszámítható legyen. Szükségesnek tartották azt is, hogy a két ország bizonyos területpolitikai célokat egyeztessen, esetleg intézményrendszere is hasonló legyen, de a PHARE CBC-pályázatokat - kis és nagy projekteket egyaránt - össze kellene hangolni, és ezt csak az országok kapcsolatában lehetséges megtenni. Volt olyan vélemény, ami szerint bár különálló országos szervezetre nincs szükség, de a Miniszterelnöki Hivatalban lévő politikai államtitkárság felügyelhetné az eurorégiós együttműködést Magyarországon, így - hasonlóan a régiókhoz - jobban a figyelem középpontjába kerülnének. Egy nyilatkozó az eurorégiók érdekében hasznosnak tartaná, ha egy országos hivatal koordinálná és finanszírozná a határon átnyúló kapcsolatok fejlesztését. 732 Külügyi Szemle
