Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 2. szám - EURÓPA - Kruppa Éva: Eurorégiók a szlovák-magyar határon. Tények és vélemények
Eurorégiók a szlovák-magyar határon még a magyarok gondjaira sem. A tartós munkanélküliséget nem lehet három hónapos alkalmi munkavállalással kezelni! Az egyik vegyes település magyar polgármestere kifejtette, hogy térségükből többen vállalnak munkát Magyarországon, nemcsak a határtérségben, nagyobb távolságra, többek között Székesfehérváron, Budapesten multinacionális vállalatoknál, akiket nem a státustörvény alapján, hanem államközi megállapodás keretében foglalkoztatnak. Alapvetően tőke kellene a térségbe, a kormányoknak a gazdaság fejlesztését kellene közösen szorgalmazniuk, támogatniuk, hisz a gondok egy tőről fakadnak! - állították a határ mind két oldalán. A szlovák-magyar kapcsolatok elemzésekor a nemzetiségi kérdést természetes szempontnak kell tekinteni. A szlovák belpolitikát, valamint Szlovákia és Magyarország kapcsolatát is megterhelte a szlovákiai magyar nemzetiség helyzete; 1993-1998 között ez a probléma különösen élesen vetődött fel. Az interjúk során őszintén lehetett arról a kérdésről is beszélgetni, hogy a szlovák-magyar határon kialakuló régiók mennyiben jelentenek magyar-magyar együttműködést. „Adott, hogy itt élünk az országhatárhoz, az anyaországhoz közel" - kezdte válaszát az egyik szlovákiai magyar polgármester. A térség, a település fejlesztése az ott élő emberek közös ügye, akik magyarok és szlovákok. Egyformán sújt mindenkit a gazdaság válsága, a település polgármesterének pedig a köz ügyeivel kell foglalkoznia. Az eurorégió keretében megvalósítható fejlesztés nem a magyarok külön érdeke, az ott élő emberek életét kell jobbá tennie - összegezhető röviden az a vélemény, amit egy több ciklusban megválasztott, vegyes településen élő (51% magyar, 48% szlovák, 1% roma, rutén, lengyel nemzetiségű) magyar polgármester fogalmazott meg. Véleménye összecseng annak az észak-magyarországi, többször megválasztott városi polgármesternek a szavaival, aki a térség felemelkedését, a gazdasági kapcsolatok fejlesztési lehetőségeit hangsúlyozza az eurorégió keretében, és földrajzi helyzetükből adódóan ezt itt, a szlovák-magyar határon és most lehet megtenni! A szlovák oldalon szlovákok és magyarok élnek. Az eurorégió nem lehet magyar-magyar ügy! A fenti álláspontok túlmutatnak a pragmatizmuson, felelős politikusi magatartást tükröznek, ami nélkül nem lehet közös terveket alkotni és megvalósítani. Nem kell elhallgatni azt a véleményt sem, ami arra mutatott rá, hogy a szervezetek létrehozásánál a szlovákiai polgármesterek között a magyarok aktívabbak voltak, szlovák társaik nagyobb fenntartással fogadták ezt az új formát. Mint tényt jelzem, hogy vannak olyan szlovákiai járások, ahol több a magyar, mint a szlovák polgármester. Az együttműködő kistérségekben az is előfordulhat az is, hogy a magyar-magyar kapcsolatok erősebbek. Az eurorégiók ügyéért dolgozó magyar tisztviselők, szakemberek körében nem hallottam olyan véleményt egyik oldalon sem, amelyik a magyarok kapcsolatára helyezné a hangsúlyt az együttműködésben. A tények alapján mindenképp azt kell tudatosítani, hogy az eurorégió mindenki felé nyitott. Bár Szlovákiában a magyar határ mentén egy tömbben élnek a magyar nemzetiségűek, de a közigazgatási egységekben, kerületekben, járásokban, városokban és fal2003. nyár 127
