Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 2. szám - EURÓPA - Kruppa Éva: Eurorégiók a szlovák-magyar határon. Tények és vélemények
Eurorégiók a szlovák-magyar határon Az interjúk során elhangzott válaszokból megállapíthatjuk, hogy az eurorégiókat létrehozó önkormányzati vezetők, felismerve a fejlődés új kereteit, törekedtek az eurorégiók szervezeteinek kialakítására, amit közvetlenül motivált az is, hogy a csatlakozó országok határain a PHARE CBC-keretből fejlesztési forrásokra lehetett pályázni. Közös törekvésük, hogy a régiót vonzóbbá tegyék, közös gazdaságfejlesztési és idegenforgalmi fejlesztéseket alapozzanak meg, és a közös kulturális örökséget ápolják. Az eurorégió „előszoba" az EU regionális pályázati forrásaihoz, a régiót (NUTS II) átfogó szervezeti formát ez indokolja - fejezte ki sommásan véleményét az egyik megyei vezető. Az egyik szlovák polgármester az eurorégiót úgy tekinti, mint egy lehetőséget az elmaradott térség felemelkedésére. A munkanélküliség magas, a polgármesteri hivatalokban csapódik le annak hatása, hogy a korábbi nagyvállalatokat felszámolták, a termelőszövetkezetek megszűntek. Nem hivatalos adatok szerint az Ipolyság egyes településen 50%-nál is magasabb a munkanélküliség. Sok a hasonló probléma a határ mindkét oldalán, ami indokolja az együttműködést. A határ menti együttműködés megvalósítása és kiszélesítése ezen a helyzeten alapvetően csak változtathat. • Milyen többletet adhat az együttműködéshez az eurorégió megnevezési Az EU által meghirdetett pályázatokon való részvételhez biztosít keretet. Az önkormányzati kapcsolatok intézményesülnek, mint egy ernyőszervezet keretében az euroré- gióban pályáznak együtt. Másként nem is tudnának pályázni a határ mentén létrejövő szervezetek - mutattak rá az interjúalanyok az eurorégió jelentőségére. Más vélemény szerint az elnevezésben némi sznob hatás nyilvánul meg, divatos kifejezéssé vált. • A résztvevők szerint mit tud megoldani az eurorégió, amit az országos hatáskörű szervezetek nem tudnak megoldani? Az interjúalanyok úgy látják, hogy az eurorégió szervezeti kerete „jobban passzol" a jövő Európájához: Közelebb van a helyi igényekhez, azokat jobban ki tudja elégíteni,, mint az országos szervezetek. Az egyik önkormányzati szakember véleménye szerint az eurorégiónak olyan speciális, a térségre jellemző kérdésekkel kell foglalkoznia, ami az adott terület sajátja. Az önkormányzatoknak a saját területüket ismerniük kell, saját szervezetük, saját szakembereik részvételével működik az eurorégió. A személyes kapcsolatoknak nagy jelentőségük van az együttműködésben. • Milyen kapcsolatok jellemezték az eurorégió tagjainak együttműködését a szervezet megalakulása előtt? ; ' A települési önkormányzatok és a civil szervezetek határon átnyúló kapcsolatai minden esetben megelőzték a kistérségek szövetsége vagy a megyék közreműködésével megvalósuló szervezeti keretek kialakítását. A Vág-Duna-lpoly Eurorégió előzményeként a Rákóczi Szövetség által kezdeményezett Hídverő napokat és a szlovák és magyar önkormányzatok között kialakult rendszeres kapcsolatokat lehet említeni. Az Ipoly Eurorégió sajátjaként ki kell emelni azt a civil összefogást, aminek kerete az Ipoly Szabadegyetem23 volt. Az Ipoly térségéért felelősséget érző szlovák és magyar 2003. nyár 125
