Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 2. szám - EURÓPA - Kruppa Éva: Eurorégiók a szlovák-magyar határon. Tények és vélemények
Kruppa Éva törekvéseket hangsúlyozta, ugyanakkor a keleti kapcsolatok építése is erőteljes volt. Szlovákia geopolitikai helyzetét túlértékelve feltételezték, hogy a nyugati országok támogatják országuk NATO-ba való bekerülését és az EU-integrációt. A demokratikus intézmények és a kisebbségek elleni szélsőséges belpolitikai támadások miatt Szlovákia fokozatosan elszigetelődött a külpolitikában, nem vált a NATO tagjává a többi visegrádi ország felvételekor, és kérdésessé vált az EU-ba való felvétele is. A Dzurinda-kormány külpolitikája alapvetően más utakat keresett. Következetes intézkedései az európai integrációra való felkészülést, a jószomszédi kapcsolatok és a visegrádi együttműködés fejlesztését, valamint a kisebbségek helyzetének javítását szolgálta. Ennek eredményeként Szlovákia nemzetközi szinten jelentős elismerést vívott ki, NATO-tagsága már nem kérdéses, és együtt készül a többi közép-európai országgal az EU-csatlakozásra. Szlovákia és Magyarország kétoldalú kapcsolataiban 1998 után erősödött a bizalom, a diplomáciai és szakmai kapcsolatok rendszeresebbé váltak. A szlovák-magyar alap- szerződés gyakorlati megvalósítását és közte a Szlovákiában élő magyar kisebbséghez, valamint a Magyarországon élő szlovák kisebbséghez tartozó személyek érdekeinek megjelenítését szolgálta az 1999. február 8-án felállított „magyar-szlovák kisebbségi vegyes bizottság". Az alakuló ülést követően mind a két országban kormányhatározatok rendelkeznek a vegyes bizottság ajánlásainak megvalósításáról, a különböző tárcák feladatainak összehangolásáról. A vegyes bizottságnak eddig három ülése volt, amelyekről jegyzőkönyvek tanúskodnak. A második ülés 1999. szeptember 29-én volt, a harmadik ülésre pedig 2001. március 30-án került sor. A vegyes bizottság szerteágazó tevékenységéből e dolgozat keretében a határ menti együttműködés elősegítésére vonatkozó állásfoglalásokat emelem ki. Az alakuló ülés jegyzőkönyve javaslatot tesz arra, hogy „a két fél teremtse meg a határ menti együttműködés támogatásának jogi feltételeit a két ország határ menti régióiban, és készítse el a megfelelő kétoldalú egyezményt".15 A két ország szakminisztériumai által létrehozott vegyes bizottságokban (11 ilyen bizottság alakult meg) nagy szerepet kapott a határ menti kapcsolatok fejlesztése. Kiemelendő a PHARE CBC-programra vonatkozó pénzügyi megállapodás, amelyet először 1998. január 28-án írtak alá a két kormány nevében. 2001. október 11-én átadták a Mária Valéria hidat, amit a határ menti együttműködés legszebb példájának lehet tekinteni, és ami az EU támogatása mellett a két ország közös finanszírozásában valósult meg. Főkonzulátus nyílt Kassán és Békéscsabán. Több nagyszabású közös terv fűzi szorosabbra a kapcsolatokat, többek között a Miskolc-Kassa gyorsforgalmi út, valamint a Drégelypalánk-Ipolyság vasúti összeköttetés helyreállítása. A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer problémái szakmai és jogi kérdéssé váltak, és mind a két ország arra törekszik, hogy találjanak közösen elfogadható megoldást a hosszan elhúzódó vitás kérdésekre. 120 Külügyi Szemle
