Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 2. szám - EURÓPA - Kruppa Éva: Eurorégiók a szlovák-magyar határon. Tények és vélemények
Eurorégiók a szlovák-magyar határon A Szlovákiában élő magyar kisebbségek helyzetében is kedvező változások történtek, különösen a magyar nyelv használata és a magyar iskolák ügyében, bár még vannak megoldatlan kérdések. Magyar egyetemek és főiskolák közreműködésével kihelyezett tagozatokon magyar nyelvű képzés folyik, szlovák nyelvű fakultások megnyitására a magyarországi szlovákok körében nem volt igény. A kétoldalú kapcsolatokat a nagypolitikában több esemény, köztük a magyar kedvezménytörvény árnyékolta be. „A szomszédos államokban élő magyarokról szóló" törvényt a magyar Országgyűlés 2001. június 19-én fogadta el. A 2001. évi LXII. törvény a szomszédos államokban (kivéve Ausztriában) élő magyarok számára nyújt kedvezményt Magyarország területén, illetve a hazai közalapítványokhoz benyújtott pályázatok útján. A magyar állam korábban is támogatta a határon túli magyarokat, de a törvény új elemeket is tartalmazott, és rendezni kívánta az önhibájukon kívül állampolgárságukat vesztett magyarok státusát. Valamelyik szomszédos országban elő, magát magyarnak valló és azt igazolni tudó lakost magyarigazolvány illeti meg, amellyel Magyarországon élvezheti a törvényben meghatározott kedvezményeket. A törvény Románia és később Szlovákia tiltakozását váltotta ki, annak területi hatóköre, illetve diszkriminatív hatása miatt. A területi hatókör megsértését abban látták, hogy az igazolványokat nem a magyar állam területén adják ki, illetve a családi juttatásokat nem lehet az adott országok adótörvényei alól kivonni. Diszkriminatívnak azért tartották, mert többletjogokat élveznek a magyar kisebbségek országuk más polgáraival szemben, és különösen a három hónapos munkavállalás lehetősége indított el külpolitikai támadást a román fél részéről. A szlovák kormány a törvény elfogadása után 2001. nyarán - erre az időszakra esik a szlovák közigazgatási törvény kerületekre vonatkozó döntése16, de még a területi szintekre vonatkozó kompetenciák elfogadása előtt - nemtetszését fejezte ki, és követelte annak módosítását. A kedvezménytörvénnyel az Európai Unió Bizottsága, az Európa Tanács és az EBESZ17 is foglalkozott. Magyarországnak az unióhoz való csatlakozása után a törvényt az unió szabályozásával összhangba kell hoznia. Az Európa Tanács velencei bizottsága és az EBESZ a törvény és annak rendelkezései között meglévő ellentmondásokat kifogásolta, és megfogalmazták elvárásaikat. A szomszédos országok kormányainak véleménye, valamint a nemzetközi szervezetek javaslatai miatt elkerülhetetlen a kedvezménytörvény módosítása, amit úgy kell megvalósítani, hogy Magyarország tiszteletben tartja a nemzetközi jog alapelveit és az aláírt nemzetközi szerződésekből fakadó kötelezettségeket úgy, hogy a törvény eredeti szándéka ne sérüljön. A törvény módosítására irányuló javaslatokban18 tartalmi és jogtechnikai jellegű változások is szerepelnek. Tagadhatatlan, hogy a határ menti együttműködés jellege függ a szomszédos országok külpolitikájától, azoktól a kétoldalú megállapodásoktól, amelyekben azok létét elis2003. nyár 727
