Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 2. szám - EURÓPA - Kruppa Éva: Eurorégiók a szlovák-magyar határon. Tények és vélemények
Eurorégiók a szlovák-magyar Jwtáron rületi szlovák közigazgatást még nem ruházták fel önkormányzati jogokkal, illetve nem volt egyértelmű a jogosítványuk, így nehezen találták meg a hatékony együttműködés formáját a környező országok, így a magyar határ menti kapcsolatokban is. Az alapszerződés pontjai között a határ menti együttműködés szempontjából nagy jelentősége van a 11. cikknek is, ami a határok átjárhatóságának fejlesztését ismerte el, illetve kész volt annak javítására. A Meciar-kormány kisebbségellenes magatartása nem változott meg a szerződés aláírása után sem, ami elhomályosította a kétoldalú kapcsolatokban már elért eredményeket. 1995 után új határátkelőhelyek nyíltak meg, 1995-ben megkezdte munkáját a gazdasági vegyes bizottság, és több fontos kétoldalú megállapodás született. A határ menti kapcsolatok fejlődése azonban - nem csak a magyar határon - az akkori szlovák kormány politikája miatt kudarcra volt ítélve. Az eurorégiók fejlődést elősegítik azok az önkormányzatiság és szubszidiaritás elvét erősítő nemzetközi egyezmények is, amelyek az Európa Tanács és más szervezetek égisze alatt születtek. Ezek között a dokumentumok között a határ menti együttműködés szempontjából nagy jelentősége van az alábbi nemzetközi egyezményeknek: helyi önkormányzatok európai chartája, kisebbségvédelmi keretegyezmény, területi ön- kormányzatok és közigazgatási szervek határ menti együttműködéséről szóló keretegyezmény. Ezeknek a nemzetközi megállapodásoknak mind a két ország részese, az országok aláírták és ratifikálták a fenti egyezményeket. Mind a két ország felelőssége a fenti egyezmények megvalósítása, amelyeknek országainkat érintő ellenőrzésére szlovákmagyar vegyes bizottságot állítottak fel. 3. Határ menti együttműködés a külpolitika gyakorlatában A magyar külpolitika három fő irányvonala - az euroatlanti integráció, a térség országaival rendezett kapcsolatok kialakítása, a határon túli magyarság érdekeinek támogatása - a kormányt alakító pártok prioritásai szerint módosultak a rendszerváltás, 1989 óta. Szlovákia mind a három prioritás szerint kiemelt jelentőséggel bír, amit ezen felül erősít még a V4-ek14 együttműködése is a közép-európai térségben. Magyarország 1998-ban kezdeményezte a visegrádi együttműködés intenzívebb kapcsolatait, elősegítve a térség kohézióját és az euroatlanti integrációban a közös fellépés lehetőségét. A magyar külpolitika céljai között szerepelt Szlovákiának a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozásának támogatása. Az önálló szlovák állam külpolitikája nagyon összetett, ellentmondásokkal és konfliktusokkal terhelt egészen 1998-ig. Az ország belpolitikai feszültségei tükröződtek a külpolitikában is. A meciari időszak külpolitikája deklaratív szinten a nyugati integrációs 2003. nyár 119
