Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 2. szám - EURÓPA - Kruppa Éva: Eurorégiók a szlovák-magyar határon. Tények és vélemények
Kruppa Éva amelyek nemzetközi visszhangra is találtak. Itt nincs lehetőségem sorra venni ezeket a problémákat, amelyek sokat oldódtak, de sajnos, a „Szlovák Köztársaság új alkotmánya nem oldja meg maradéktalanul a szlovákiai nemzeti kisebbségek problémáját".11 Tény az is, hogy szlovákok és magyarok ezen a vidéken több mint ezer éve élnek együtt. „Szó sincs azonban a szlovákok és magyarok közötti etnikai konfliktusról, hiszen ez a két nemzet, amely évszázadok óta békésen él egymás mellett, lélektani és szociológiai szempontból jól felkészült az együttélésre."12 Véleményem szerint az eurorégiók ezt az együttélést csak tovább erősíthetik. Az eurorégiók keretében formálódó, az államhatáron átívelő együttműködés a nemzetközi kapcsolat egy különleges formája. Ennek kormányközi vonatkozásait az alábbi pontban mutatom be. 2. Nemzetközi szerződések és az eurorégiók Az eurorégiók szervezeteinek megalakulását és fejlődési lehetőségeit meghatározza, hogy milyen a szomszédos országok hivatalos kapcsolata, és különösen az, hogy a központi akarat mennyiben támogatja a határ menti együttműködést. Magyarország és Szlovákia nemzetközi kapcsolatainak az 1995. március 19-én Párizsban aláírt alap- szerződés13 ad keretet. A szerződés szövege megnyugtató jogi alapokra helyezi a kapcsolatokat, de aláírása és ratifikálása utáni években a két ország együttműködését - az eredmények mellett - több ellentmondás és konfliktus is terhelte. A szerződést a mai napig a két ország közötti kapcsolatokat rendező alapdokumentumnak kell tekinteni, ami elfogadott elveivel és cikkeivel a nemzetközi megállapodásokban lefektetett legfőbb normákkal - közte az európai elvekkel - összhangban van, és megfelel mind a két ország érdekeinek. A szerződés egésze hozzájárul a határ menti kapcsolatok kedvező fejlesztési lehetőségéhez, és néhány cikke közvetlen módon is érinti e területen az együttműködést. A szerződés 7. cikke arról rendelkezik, hogy a kétoldalú kapcsolatok kibontakoztatása és az európai integráció elősegítése érdekében fejlesztik a gazdasági kapcsolatokat. E cikk 2. bekezdése kimondja, hogy a szerződő felek meg fogják teremteni a gazdasági együttműködés lehetőségeit a határ menti területen, a regionális és helyi szinteken, beleértve a jogi és természetes személyek közötti kapcsolatokban is. A nevezett cikk 3. bekezdésében elismerik, hogy milyen nagy jelentősége van a szubszidiaritás elve megvalósulásának, és mind a két ország támogatja az önigazgatás különböző területi szereplőinek együttműködését. Ugyanakkor fel kell figyelni e bekezdésben található kitételre is, ami szerint az önkormányzatok a számukra kijelölt hatáskörökkel élhetnek a nemzetközi együttműködés kialakítása során. Ennek akkor volt különösen hátrányos hatása, amikor a magasabb szintű te118 Külügyi Szemle
