Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)

2003 / 2. szám - EURÓPA - Kiss J. László: A birodalomtól az integrált kisállamig. A „német nemzettől" az „osztrák nemzetig" az Európai Unióban

A birodalomtól az integrált kisállamig dós országban lezajlott drámai változásokat igen kiegyensúlyozottan értékelte, hangsú­lyozva a jószomszédi együttműködés folytatását minden kölcsönös érdeklődésre szá­mot tartó kérdésben, kétoldalúan és az összeurópai együttműködés keretében is.12 Az osztrák önazonosság történelmi dilemmái: anschluss versus függetlenség Történelmi visszatekintésben, az osztrák pártok programját áttekintve, az önazonosság kérdésére két válasz született: egyfelől a Németországhoz való csatlakozás (anschluss), másfelől az osztrák függetlenség hangsúlyozása. Ez a két megközelítés magában fog­lalja az osztrák nemzet etnikai alapú' koncepcióját, valamint azokat a törekvéseket is, amelyek minden osztrák egyenlő állampolgári kezelését részesítik előnyben. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején a németül beszélő lakosság magát németnek nevezte, s mint a Monarchia nyugati részének „uralkodó" népe, erős lojalitást tanúsí­tott a Habsburg-dinasztia iránt. A birodalom felbomlását követően a fiatal Osztrák Köztársaságban egyértelműen a „német érzés" volt az uralkodó. Az „osztrák tudat" csak lassan kezdett gyökeret verni a társadalomban. Az Első Köztársaságot leromboló konzervatív katolicizmus 1933 és 1938 között támogatta ugyan a nyiladozó osztrák „nacionalizmust", egyúttal azonban gátat is szabott annak, hogy kifejlődhessen e „na­cionalizmus" tekintélyuralmi (ausztrofasiszta) jellege. Nem volt véletlen, hogy a náci rezsim mindent megtett annak érdekében, hogy az osztrák érzést már csírájában kiirt­sa. Az osztrák identitás kialakulásának végül is a náci Németország veresége adott döntő impulzust. Ahogy B. Hamann nem kis iróniával írja: minél rosszabb lett a har­madik birodalom katonai helyzete, annál erősebbé vált az osztrák tudat felfedezése, s ezzel az a felismerés, hogy az anschlusst követelő osztrákok hibát követtek el.13 Az első világháborút követően még a baloldalon is igen erős volt a Németországhoz való tartozás akarása. Az osztrák szociáldemokraták 1926. évi linzi programja még a „békés eszközökkel megvalósítandó unió Németországgal" programját fogalmazta meg, s az anschlusst az 1918. évi nemzeti forradalom szükségszerű kiegészítésének tekintet­ték. Ezt a részt a szociáldemokrata vezetők Hitler 1933. évi hatalomra jutását követően ugyan kitörölték a programjukból, ám a német állammal való összeolvadás programjá­tól csak akkor váltak meg, amikor már világossá vált, hogy a harmadik birodalomban rá­juk az üldöztetés és az emigráció sorsa vár, s a második világháború katasztrofális követ­kezményei is nyilvánvalóvá váltak. Az Első Köztársaság keresztényszocialistái nem fog­laltak ugyan nyíltan állást az anschluss mellett, de 1926. évi pártprogramjukban az ön- rendelkezés elve alapján írtak a Németországhoz fűződő alapvető kapcsolatokról. 1945 után a Második Köztársaságnak arról kellett döntenie, hogy miként határozza meg új államiságának szellemi és szimbolikus alapjait. A Második Köztársaság az Első 2003. nyár 63

Next

/
Thumbnails
Contents