Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 2. szám - EURÓPA - Kiss J. László: A birodalomtól az integrált kisállamig. A „német nemzettől" az „osztrák nemzetig" az Európai Unióban
A birodalomtól az integrált kisállamig Ián (1918), egyszer annak fojtogató ölelésében (1938). Az Első Köztársaság kezdeti időszakában a megújulás feltételei számos tekintetben jobbak voltak, mint korábban. Az erős munkásság által „megszelídített" piacgazdaság és kapitalizmus a konszenzus és stabilitás alapján erőteljesebb fejlődésnek indulhatott volna. A nemzetiségi kérdés veszített súlyából, és a meglehetősen tisztázatlan kezdet után a kis állam önállósága reálpolitikai értelemben már nem volt kérdéses. Hiányzott azonban az öntudatos, liberális és demokratikus polgárság. A békeszerződésben megtiltott „Német-Osztrák Köztársaság" fő képviselője a szociáldemokrácia volt, amely az „össznémet forradalom" álmait szövögette. Ami az Első Köztársaságból végül is megmaradt, az a valódi élethez kevésnek, a lassú halálhoz kezdetben túl soknak bizonyult. A (szociál)demokraták kevéssé voltak patrióták, a hazafias, később „ausztrofasiszta" patrióták ugyanakkor kevéssé voltak demokraták, és hajlamosak voltak arra, hogy Ausztriát egy „jobb Németországnak" tekintsék.7 Az „osztrák kérdés" mint a „német kérdés" része Az identitás problémája, akárcsak számos más kis és nagy országpár - mint pl. Írország és Nagy-Britannia, Kanada és az Egyesült Államok -, úgy Ausztria esetében is a nagyobb, ám ugyanazon a nyelven beszélő szomszédhoz, ez esetben a Németországhoz fűződő viszony kérdése. Németország és Ausztria kapcsolatát a közelség és az aszimmetria jellemzi. A két országot a közös nyelv egyesíti, vagy - Karl Kraus ironikus mondása szerint - inkább elválasztja. A két ország szoros történelmi kapcsolatát Riedlsperger a „nem annyira kiilkapcsolatok" („not-so-foreign relationship") fogalmával jellemzi.8 Mások ugyan a német-osztrák viszonyt az „egyenlőtlen partnerek" vagy „aszimmetrikus kapcsolatok" kategóriájába utalják, ám a kelet-nyugati megosztást követően hangsúlyozzák, hogy a nagy aszimmetria, a földrajzi, történelmi, kulturális-nyelvi közelség és szomszédság ellenére a kisebb partner megtarthatja politikai és kulturális autonómiáját.9 Ausztria esetében az osztrák-német viszony kérdése minden más analógiával szemben történelmileg sokkal mélyrehatóbb és bonyolultabb. A XX. század elején a multinacionális birodalomból köztársasággá vált kisállami Ausztria esetében egzisztenciálisnak lehetett tekinteni a „kik lettünk?" és „kik vagyunk?" típusú kérdéseket. Vajon Ausztria különbözik-e egyáltalán a nagy német szomszédtól, ha igen, miben, melyek a legfontosabb megkülönböztető jegyek?10 A kérdés megválaszolása elválaszthatatlan a német kérdés történelmi fejlődésétől, hisz a német nemzeti egység megteremtése és az annak irányában tett lépések rendszeresen azt a problémát vetették fel, hogy lehet-e, s ha igen, milyen formában lehet bekapcsolni a német nyelvű Ausztriát a német egyesülés folyamatába. Németország erős nemzeti identitással rendelkező szomszédaitól eltérően az osztrákok számára nem minden alap nélkül merült fel időről időre a kérdés, hogy vajon „németek"-e. Ezzel az „osztrák 2003. nyár 61
