Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 2. szám - EURÓPA - Dér Aladár: Európai és nemzeti identitás
Európai és nemzeti identitás Dér Aladár Európában az történetileg az európai, hogy nemzetei vannak. (Hermann Heimpel) A késői modemitás Európáját - Richard K. Ashley és Robert W. J. Walker szavaival - „a tér, az idő és az identitás paradoxonjai" határozzák meg.1 A metaforát kibontva az európai társadalom- és nemzetfejlődés két alapvető tendenciája áll előttünk: 1. A nemzetköziesedés, pontosabban annak globalizációs szintje hatására végbemenő geopolitikai átrendeződés, Roger Brubaker kifejezésével: a geopolitikai tér „masszív reorganizációja". E folyamat „szenvedő alanya" az eddig triumfáló „vesztfáliai rendszer" alap vető társadalmi-politikai közössége, a nemzetállam, ami a globalizáció során „alulról" és „felülről", a szubnacionális-regionális és szupranacionális-integrációs tendenciák és szereplők kettős szorításába, „harapófogójába" kerül - ahogy erről Philip G. Cerny vagy Dominique Moissi ír -, s így történelmi szerepe is erősen erodálódik és relativizálódik.2 2. A geopolitikai változások - mint mindig - most is együtt járnak a közösségi tudatformák változásával, mindenekelőtt az identitásformációk alapos átrendeződésével. A szakirodalom a „kulturális identitások általános kríziséről" (Pierre Hassner), új „alternatív identifikációk" keletkezéséről (Jonathan Friedman) és az általános identitás- keresés (Robert Hettlage: „Identitätsfindung") állapotáról beszél.3 Ebből az identitáskrízisből, illetve identitáskeresésből mind jelentőségét, mind pole- mikusságát tekintve kiemelkedik a tradicionális-nemzeti és a születőben lévő új, európai identitás fogalmának, viszonyának és fejlődéstendenciáinak témaköre. A tanulmány e témakör főbb társadalom- és politikaelméleti vonatkozásait tárgyalja, az empirikus-szociológiai részelemzésektől ezúttal eltekintenénk. A fogalmi egy- vagy különneműség paradigmái A két identitásforma komparatív elemzésének legegyszerűbb módja a fogalmi egyneműség kimutatása, amit a „nemzeti identitás=nacionalizmus, európai identitás= eurona- cionalizmus" formulával lehetne kifejezni. A paradigma lényege a nacionalizmus fo32 Külügyi Szemle
