Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 1. szám - KÖZEL-KELET - J. Nagy László: Az arab országok a magyar külkapcsolatokban (1947-1962)
Az arab országoka magyar kíilkapcsolatokban (1947-1962) talán a legerősebb mozgatója a közel-keleti politikai érdeklődésnek itt a Közel-Keleten minden összefüggés végső soron az olajhoz vezet.''12 Magyarország csak néhány héttel a megalakulását követően ismerte el Izrael Államot. Ezt Kairóban pozitívan értékelték, mivel „Magyarország nem sietett az elismeréssel". Az Egyesült Államok elismerése viszont rendkívüli rosszallást váltott ki Egyiptomban.13 Cholnoky Viktor követnek ez volt az egyik utolsó jelentése. Hazarendelték, majd két nappal megérkezése után, július 23-án letartóztatták. Hazaárulással, kémkedéssel vádolták, halálra ítélték, és 1948. december 7-én kivégezték.14 A követ tragikus sorsa egyértelműen jelezte, hogy a magyar-egyiptomi politikai kapcsolatok területén nem várható fejlődés. A gazdaságiak viszont, amelyeket az 1930- ban kötött, de még érvényben lévő szerződés szabályozott, nem szenvedtek csorbát. Az 1955-ben Egyiptom és Magyarország gazdasági kapcsolatáról írott memorandum szerint a két ország közötti kereskedelmi forgalom 1949 és 1955 között egyenletesnek mondható, és a mérleg az 1950-es év kivételével Magyarország számára pozitív. A kivitel-behozatal együttes átlagos értéke az említett években megközelítette a hárommillió egyiptomi fontot. Magyarország évente 40 ezer bála gyapotot vásárolt Egyiptomtól, és iparcikkeket (szerszámgépeket, vasúti kocsikat, vegyi anyagokat stb.) szállított.15 1947 őszétől a kelet-európai országok, így Magyarország is, a nemzetközi helyzet zsdanovi elemzése és következtetése szerinti külpolitikát folytattak: aki nem azonosult a szovjet-kominformista irányvonallal, az ellenségnek minősült. Ez Egyiptom esetében is azt jelentette, hogy a követségnek alig volt kapcsolata a hivatalos politika képviselőivel, s a jelentések is különböző, egymással is rivalizáló kommunista csoportoktól kapott információkra épültek. Ugyanakkor éppen ez tette lehetővé, hogy a Szabad Tisztek mozgalmáról megbízható információkhoz is hozzájutott a követség. Az 1952. július 23-i fordulatot a nemzetközi kommunista mozgalom nagyon negatívan ítélte meg: fasizmus felé hajló katonai diktatúrának minősítette, amely mögött az amerikaiak állnak, akik ki akarják szorítani a térségből az angolokat.16 Az értelmiségi körökön kívül befolyással nem rendelkező egyiptomi kommunista mozgalom erősen megosztott volt. Egyik szervezetük a Demokratikus Mozgalom a Nemzeti Felszabadulásért (arabul HADITU) egyik vezetője, Ibrahim Abdel Halim költő és laptulajdonos (publikálta pl. Veres Péter Próbatétel című regényét) augusztus elején részletesen beszélt a belpolitikai eseményekről a követségen. Kedvezően nyilatkozott a Szabad Tisztek csoportjáról, a „Nagib mozgalomról", ahogyan ő nevezte. Ezzel arra is utalt, hogy akkor a tábornok volt a csoport egyetlen népszerű és ismert tagja. A mozgalom 18 vezető tisztje közül négy a baloldallal szimpatizált, a többiek pedig nacionalisták, a nemzeti függetlenség elkötelezett hívei voltak. Megjegyezte még, hogy az Egyesült Államok a szimpátiáját kifejező gesztusai ellenére sem lesz képes érvényesíteni befolyását a mozgalomban.17 Ma már tudjuk, hogy Ibrahim Abdel Halim pontos 2003. tavasz 117