Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 4. szám - FOLYÓIRATSZEMLE - Füsti Molnár Zsuzsa: Michael O'Hanlon: Rumsfeld védelmi elképzelései
Folyóiratszemle valamint 20 milliárd dollárral akarta kiegészíteni a Clinton-kormányzat előirányzatát a 2002-es évre. Kampánya során tett kijelentéseivel ellentétben, mely szerint csökkentené a külföldön állomásozó haderő létszámát, Rumsfeld úgy döntött, hogy az amerikai csapatoknak jelenlegi tengerentúli konfigurációikban kell maradniuk. A csapatok létszámát azonban nem kívánta növelni, mivel a hatékonyság növelését inkább a technológiai fejlesztésben látta megvalósíthatónak, valamint a győzelem elérésénél fontos szerepet szánt a helyi szövetséges erőkkel való összefogásnak. A stratégia terén Rumsfeld szemléletváltást sürgetett a háborús forgatókönyvek megtervezésénél: szerinte a Sivatagi Vihar hadművelet megismétlése Irak vagy Észak Korea ellen gyengítené a fegyveres erők képességét arra, hogy más fenyegetésekkel is szembe tudjon nézni, ezért szerinte nem szabad egyidejűleg két totális regionális háborúba is belekezdeni. Ehelyett egyetlen háború abszolút értelemben vett megnyerését tartja célszerűnek - beleértve az ellenség kormányának megdöntését valamint területének elfoglalását - miközben a második háború az ellenség feltartóztatására és néhány offenzív hadműveletre terjedne ki. Védelmi tervezetében Rumsfeld állandó közös haderő felállítására is javaslatot tett. A mai amerikai hadseregben vannak ugyan állandó egységek, mint például a meghatározott feladatokat ellátó hadosztályok és repülőegységek, ám nincsenek többféle szolgálatból létrehozott állandó egységek, amelyek közös kiképzést kapnának és amelyek váratlan helyzetekben bevethetők lennének. Amerikának a semleges országokkal való kapcsolatában is változást mutat a védelmi tervezet. Míg a Clinton-kormányzat hangsúlyt helyezett arra, hogy a semleges országokkal (pl. Kína) szemben vállalt kötelezettségein keresztül formálja a nemzetközi környezetet, Rumsfeld csupán a szövetségesek megnyugtatásáról, valamint az ellenség elrettentéséről, és ha szükséges, legyőzéséről beszélt. A semleges országokkal szembeni megfelelő politika kialakításáról nem sok szó esett - igaz Rumsfeld ezt a mulasztását sürgősen pótolni igyekezett a szeptember 11 -i események után az olyan országok viszonylatában, mint például Pakisztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán, Kirgizisz- tán és Oroszország. Igaz ugyan, hogy már nem beszélhetünk a katonai szféra forradalmasítását emlegető régebbi retorikáról, a Bush-kormányzat mégis fontos szerepet szán a katonai újításoknak. Egyrészt a kutatások és fejlesztések költségvetését kívánják jelentősen megemelni, másrészt az olyan újításokat kívánják támogatni, mint például a könnyebb, mozgékonyabb katonai egységek létrehozását. A szeptemberi védelmi tervezet nem tért ki a költségek részletezésére, majd a 2002 februárjában megjelenő 2003-as évre szóló költségvetési javaslat pótolta ezt a hiányt. És a legnagyobb különbségek éppen a költségek tekintetében jelentkeznek a Clinton-kormányzat védelmi tervezetéhez képest. Ez utóbbi ugyanis 2001-re 300 milliárd dolláros költségve200 Külügyi Szemle
