Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 4. szám - FOLYÓIRATSZEMLE - Füsti Molnár Zsuzsa: Michael O'Hanlon: Rumsfeld védelmi elképzelései
Rumsfeld védelmi elképzelései tést irányzott elő, ezzel szemben a Bush-kormányzat költségvetése a következő: 2001-re 329 milliárd dollár, 2002-re 351 milliárd dollár és 2003-ra 396 milliárd dollár. Bizonyos tekintetben ez a különbség nem olyan hatalmas, mint amilyennek látszik, hiszen a 2002-2003-as számadatok már a terrorizmus elleni harc költségeit is magukban foglalják, ráadásul ez a GDP-n belül kisebb arányt (3,5%-ot) képvisel, mint bármikor a hidegháborús évek során. A növekedés mégis figyelemre méltó, hiszen a 2007-re tervezett költség- vetés már 100 milliárd dollárral lenne nagyobb, mint amit a Clinton-kormányzat tervezett a nevezett évre. Ezek az adatok pedig már megközelítik a reagani időszak és a vietnami háború érájának statisztikáit. Ami a 2002-es és a 2003-as év közötti 48 milliárd dolláros növekedést illeti, a kormányzat érvei szerint ebből 36,6 milliárd dollár automatikus emelést jelent, a maradék 10 milliárd dollár pedig a jövő évi katonai műveletek költségeinek fedezéséhez szükséges. Továbbá az is tény, hogy a védelmi költségek többsége az inflációt meghaladó ütemben nő, ezen kívül az amerikai katonaság a szűkös anyagi lehetőségek miatt az 1990-es években szüneteltette a beszerzéseket, és ennek most véget akarnak vetni. Az afganisztáni háború egyik tanulsága azonban az, hogy a katonai siker nem mindig a drága fegyvereken múlik, legalább olyan nagy szerepe van az információs hálózatnak, a nyelvismeretnek, a szaktudásnak, a fizikai és mentális állóképességnek. A radikális változásoktól való visszalépés ellenére is számos pozitív vonást tartalmaz Rumsfeld védelmi terve. Többek között a terrorizmus fenyegetésével szemben helyénvaló, hogy az ország biztonságának növelését emeli a hivatalos védelmi stratégia első számú prioritásává. Rumsfeldnek ugyanakkor abban is igaza volt, hogy nem elég csak ezt a prioritást szem előtt tartani, hiszen ez Amerikának a tengerentúli érdekekkel szembeni csökkent kötelezettségvállalását jelentené, és a terrorizmusnak éppen ennek elérése áll érdekében. A terrorizmus elleni erős koalíció fenntartása érdekében az Egyesült Államoknak továbbra is segítenie kell barátainak és szövetségeseinek biztonságuk megőrzésében. Meg kell azonban említenünk néhány hiányosságot is, amely Rumsfeld védelmi tervét jellemzi. Az egyik éppen a terrorizmus elleni szélesebb összefogást akadályozza, hiszen a tervezet kevéssé számol a semleges országokkal való együttműködéssel, amelyre Clinton oly nagy súlyt fektetett. Valójában két táborra osztja a világot: azokra, akik az Egyesült Államokkal vannak és azokra, akik ellene. Formálisabban fogalmazva négy célt tűz a védelmi politika elé: meggyőzni a szövetségeseket, lebeszélni, elrettenteni, és ha szükséges, legyőzni az ellenséget. így az olyan országok, mint Oroszország, Kína és India, nem illenek bele ebbe a sémába. Rumsfeld védelmi tervezetének a legnagyobb hibája mégis a túlméretezett költség- vetés. A védelmi miniszternek igaza van, hogy meg akar szüntetni néhány támaszpontot, egyszerűsíteni akarja néhány főhadiszállás működését és takarékossági intézkedéseket tervez egyes katonai műveletekkel kapcsolatban. Ennél azonban többet kellene tennie. Például kevésbé költséges módon kellene megoldania az elöregedett katonai 2002. tél 201
