Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)

2002 / 4. szám - KÖNYVEKRŐL - Fejérdy Gergely: Robert Schuman Európája

Robert Schurnan Európája

alapvetően definiálják Európát, az európaiságot. Az 1980-as, kilencvenes évekre ez a helyzet teljesen megváltozik. Az európaiság pontosan meghatározott jellemzőit relati- vizálták, sokkal általánosabbá, megfoghatatlanabbá válik, mint azelőtt. Már nem olyan lényeges a közös civilizációs örökség, az egyedi, de összekapcsolódó közös múlt, már csak az általános emberi jogok, a demokrácia az, ami meghatározó. Ezzel párhuzamosan, egyes területeken egyrészről a közös szervek túlzott hatalma érvényesül, más esetekben pedig a nemzeti függetlenség az egyéni érdekek dominálnak az egységesülő Európában. Mindezek mellett pedig, hasonlóan Schuman idejéhez, újból terheltté vált az Egyesült Államokkal a kontinens egészének a viszonya.

Megállapíthatjuk tehát, hogy talán nem érdektelen újból visszanyúlni „Európa Atyjának" gondolataihoz. Fontos, hogy ismerjük Robert Schuman Európa-elképzelésének átfogó történelmi elemzését. Talán számunkra, magyarok számára, különösen jelentős lehet megvizsgálni az Európai Unió alapkövét elhelyezők gondolatait, mert a csatlakozás idejére tisztában kell lennünk az alapvető koncepciókkal, és ezek közül amellett kell elköteleznünk magunkat, amely valóban lehetővé teszi, hogy kiegyensúlyozott, hatékonyan működő, az értékeket megőrző közös Európához tartozzunk.

Fejérdy Gergely

2002. tél

131