Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 4. szám - KÖNYVEKRŐL - Kántor Zoltán: Grúber Károly: Európai identitások: régió, nemzet, integráció
Könyvekről cionalizmus a térségben, és ugyanakkor azt is, hogy miért és hogyan definiálják újra nemzeti identitásukat egyes nyugati „államtalan népek" az újjászülető regionalizmus nevében. A Regionalizmus, nemzetállamok, európai integráció: kelet-közép- és nyugat-európai távlatok fejezet központi kérdése a regionalizmus. A szerző fogalmilag tisztázza a régió, a regionalizáció és regionalizmus szavakat. A Pozitív nemzeti alapú intézkedések a kisebbségek és a határon túli nemzetpolgárok identitásának megőrzése Európában tanulmányban Grúber bemutatja az ET és az EU rendelkezéseit a nemzeti kisebbségek támogatásával kapcsolatban. Rámutat, hogy az ET Kisebbségi keretegyezménye és az ET Regionális és kisebbségi nyelvek chartája kimondja, hogy a kisebbségek támogatása nem minősül diszkriminációnak. Grúbert elsősorban az érdekli, hogy a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény, közismert nevén: a státustörvény, mennyire felel meg a nemzetközi kisebbségvédelmi előírásoknak. Tanulmányában elemzi a státustörvényhez hasonló európai jogszabályokat. Bemutatja a németországi törvénykezést, amely származási alapon határozza meg azt, hogy ki tekinthető németnek, és ezek milyen kedvezményes elbírálásban részesülnek abban az esetben, ha eldöntik, hogy Németországban kívánnak élni. A német szabályozásról Gyertyánffy András írásaiban találhat az érdeklődő további részleteket.2 Spanyolország és Portugália preferenciális elbánásmódban részesíti a spanyol, illetve portugál nyelvű latin-amerikaiakat. A rendelkezések elsősorban a kedvezményes elbírálású vízumban, illetve vízummentességben mutatkozik meg. Az ír alkotmány kijelenti, hogy az ír állam különleges kapcsolatokat ápol á külföldön élő ír származásúakkal, odáig menve, hogy amennyiben az ír állampolgárságú bizonyítani tudja, hogy legalább egyik nagyszülője ír származású, akkor automatikusan megilleti az ír útlevél. Görögország kedvezményeket nyújt a görög származású albán állampolgároknak, akik számára egy „speciális személyi igazolványát állítanak ki, amely állandó görögországi tartózkodásra és görögországi munkavállalásra jogosítja fel tulajdonosát. A tanulmány második részében Grúber arra tér ki, a kelet-közép-európai térség egyes országai hogyan viszonyulnak a határaikon kívül élő nemzettársakhoz. A szlovákiai „státustörvény" 1997-ben, négy évvel a magyar megfelelője előtt lépett hatályba. A szlovák törvény nem támogatja a határon túl élő szlovákokat az ország határain túl, viszont - oktatási, beutazási, ingatlanvásárlási - kedvezményekben részesíti Szlovákia területén. Azok kérhetik ezt a különleges státust, akik nem szlovák állampolgárok, viszont szlovák nemzetiségűek vagy etnikai származásúak, és szlovák kulturális és nyelvi azonosságtudattal rendelkezik. A szlovák származás okmányokkal igazolható vagy az illető lakhelyén működő szlovák szervezet nyilatkozatával. Amennyiben egyik módon sem tudja az illető ezt igazolni, akkor a kérelmezővel azonos országban élő két külhoni szlovák is igazolhatja ezt. Romániában, 1998-ban lépett hatályba a 150-es számú törvény, amely a külföldön élő románok támogatásáról szól. A román „státustörvény" sokkal kevesebb kedvezményt tartalmaz, mint 176 Külügyi Szemle
