Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 4. szám - KÖNYVEKRŐL - Erdei Annamária: Henry A. Kissinger: Diplomácia; Korszakváltás az amerikai külpolitikában? A 21. századi Amerika diplomáciai kérdései; Walter Isaacson: Kissinger - életrajz
Kissinger-életrajz, diplomácia és az amerikai külpolitika ban „Kissingert titkolózónak, összeesküvőnek írta le, olyan embernek, aki hajlamos a magánéletben felháborító megjegyzéseket tenni, és aki hataloméhes."120 Nixon ennek ellenére arra ösztönözte Reagant, hogy többet használja Kissingert. Reagan azonban „partvonalon tartotta Kissingert". Egyetlen megbízatása Közép-Amerika pártközi bizottsága irányításában merült ki. Isaacson szerint az egész arra volt jó, hogy a kormányzat a kongresszustól pénz csikarjon ki a nicaraguai sandinisták elleni felkelők és El Salvador támogatására.121 Bush elnöksége alatt sem számíthatott Kissinger semmi jóra (komolyabb megbízásra) a fent említett személyes ellenszenv miatt. A Kissinger Associatest a névadó nem sokkal azután alapította, hogy befejezte külügyminiszteri tevékenységét, ám ténylegesen a visszaemlékezések megírását követően, 1982 közepétől lett igazán aktív a cég. Kissinger „kölcsönözhető diplomatává" vált, aki személyes kapcsolatait és külpolitikai tapasztalatait, helyismeretét, előrelátó képességét adta (adja, hiszen ma is működik a cég) el igen borsos áron azoknak, akik erre igényt tartottak/ tartanak. Isaacson szavai szerint „a Kissinger Associates egy híres nevet és egy dörgő akcentust adott el."122 Korábbi helyettesét, a volt nemzetbiztonsági tanácsadót, Brent Scowcroftot üzlettársként maga mellé vette, 1984-től pedig Lawrence Eagleburger volt külügyminiszter-helyettes is gazdagította a csapatot. Isaacson tételesen felsorolja a cég fontosabb ügyfeleit, majd ezt követően ismételten kitér Kissinger kibírhatatlan stílusára, amit a munkatársak nehezen viselnek.123 Néhány konkrét üzletére is kitér, többek között arra, miként lobbizott Magyarországon annak érdekében, hogy az American Express kedvező fogadtatásban részesüljön.124 Isaacson fontosnak tartja azt is tételesen felsorolni, pontosan mennyit keres Kissinger, az egyes elvállalt ügyekért mennyit kap. Kissinger néha kihasználta kapcsolatait és befolyását akkor is, ha nem fizettek érte; közbenjárt az iráni sah érdekében, hogy engedjék be az országba 1979-ben, és mindezt ő, aki reálpolitikus volt, Amerikai erkölcsi kötelezettségének nevezte. Amikor a sah októberben meg betegedett, Carter úgy döntött, New Yorkba engedi orvosi kezelésre. Ez váltotta ki a teheráni amerikai nagykövetség elfoglalását és a túszdrámát.125 Kissingert a Tienanmen téren történt eseményekkel kapcsolatos véleménynyilvánítása miatt megvádolták azzal, hogy a saját érdekei szerint cselekszik. Kissinger az ABC tévéállomásnak nyilatkozva az ellen érvelt, hogy a történtek miatt az Egyesült Államok gazdasági szankciókat vezessen be Kína ellen. Ahogy (pontos forrásmegjelölés nélkül) Isaacson idézi „megdöbbentette a kegyetlenség", de a történteket belső ügynek tartotta.126 „Bármit is éreznek személyesen az amerikaiak a történtekkel kapcsolatban - mondta -, Kína Amerika nemzeti biztonsága szempontjából túl fontos ahhoz, hogy a pillanat érzelmei által vezérelve kockára tegyük a kapcsolatot."127 Kissinger hat hónappal a Tienanmen téri események előtt alapított egy céget China Ventures néven. A vállalkozás célja az volt, hogy az amerikai befektetéseket segítse Kínában. Az 1989- es kínai eseményeket követően Kissingert azzal vádolták meg, hogy azért kardoskodott az események elsimítása mellett, mert érdekei a cégen keresztül ehhez fűződtek. 2002. tél 155
