Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 4. szám - KÖNYVEKRŐL - Erdei Annamária: Henry A. Kissinger: Diplomácia; Korszakváltás az amerikai külpolitikában? A 21. századi Amerika diplomáciai kérdései; Walter Isaacson: Kissinger - életrajz
Kissinger-életmjz, diplomácia és az amerikai külpolitika sége miatt, valamint tanácsadójának azon hajlama, hogy kisajátítsa a sikereket, nemigen sarkallhatta az elnököt arra, hogy kormánytaggá tegye."93 Nixon csupán annyit mondott, azért nem akarja, hogy Kissingerből külügyminiszter legyen, mert a külügybe olyasvalaki kell, akinek vannak közgazdaságtani ismeretei, márpedig Kis- singemek nincsenek. Végül azonban a Watergate-ügy miatt és mert Kissinger lemondással fenyegetőzött, nem volt más választása. Rogers helyzete addigra már teljesen el- lehetetlenedett, lemondásnak beállított menesztése igazából csak idő kérdése volt.94 1973-ban Le Dúc Tho és Kissinger, a hosszan elnyúló vietnami háborút lezáró párizsi tűzszünet aláírói Nobel-békedíjat kaptak. A díjat Le Dúc Tho visszautasította, Kissinger az oslói amerikai nagykövettel vetette át. Sokak szerint a díj már az átadás pillanatában sem volt indokolt, hiszen az amerikai katonák ugyan kivonultak a térségből, ám a kettészakított Vietnam tovább háborúzott, ráadásul Dél-Vietnam két évvel később a kommunisták kezére került. Ekkor Kissinger felajánlotta, hogy visszaadja a díjat és a pénzt, de ajánlatát nem fogadták el.95 A Kissinger által előszeretettel használt összekapcsolásos tárgyalástechnikára újabb példa két kérdés alkuszerű összekapcsolása; Moszkva megkapja a legnagyobb kedvezmény elve alapján járó kereskedelmi és vámkedvezményeket96 (amit Jackson és Vanik szenátor próbált megakadályozni, mert a szovjetek nem engedték a zsidókat Palesztinába vándorolni), amennyiben szemet huny a Jom Kippur háborúban Izraelnek nyújtott amerikai katonai támogatás (fegyvereladás) felett.97 Moszkvai meghívását tekinthetjük Kissinger ingadiplomáciája kezdetének. Az ingadiplomácia nevét onnan kapta, hogy Kissinger amerikai közvetítőként a konfliktusban álló felek és esetenként Moszkva között ingázott, tárgyalt, egyeztetett (1974 januárja és 1976 között 11 látogatást tett a Közel-Keleten). A tárgyalási stílusa hasonló a Vietnam esetében alkalmazotthoz; néha „elfelejt" egyeztetni az izraeliekkel, amit azok nem nagyon tolerálnak.98 1973. október 24-én az izraeliek bekerítették az egyiptomi harmadik hadosztályt, ezzel katonai patthelyzetet idézve elő. Az egyiptomiak először szovjet-amerikai közös közvetítőt akartak, miután azonban kiderült, hogy ez kivitelezhetetlen, Szadat beleegyezett a közvetlen tárgyalásokba, ami nagy sikernek számított Kissinger szempontjából, mert ezzel sikerült kizárnia a szovjeteket a közel-keleti tárgyalásokból.99 A huszonegyedik fejezetben Isaacson részletes elemzést nyújt Kissinger tárgyalási stílusáról.100 A recept a következő: mindenekelőtt szükség van arra, hogy a tárgyaló pontosan tudja, mit akar elérni, legyen egy pontosan meghatározott célja. Ezen felül ne akarjon mindent egyszerre elérni, lépésenként haladjon előre. A kedvező eredmény elérése érdekében fontos a tárgyalópartnerrel kialakított személyes jó kapcsolat. Kissinger kölcsönös tiszteletből eredő igen jó viszonyt ápolt Szadattal és Csou En-lajjal, Golda Meirrel viszont kutya-macska viszonyban volt. Isaacson idézi Morgenthaut, aki kétszínűsége miatt kritizálta Kissingert101 Kissinger előszeretettel alkalmazta Isaacson szerint a homályos szavak és a kifárasztás technikáját. 2002. tél 151
