Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 1. szám - GLOBALIZÁCIÓ ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Nagy Péter: Virtuális diplomácia - mítosz vagy valóság?
Nagy Péter politika szintjére emelkednek, de a hosszú ideig a kispolitika körébe utalt ügyek is rendkívüli fontosságra tehetnek szert.22 A „nagy-" és a „kispolitika" főbb jellemzőit a diplomáciában az 1. táblázatban szemléltetjük. 1. táblázat. A „nagy-" és a „kispolitika" ügykörei a diplomáciában Jellemzők Nagypolitika (high politics) Kispolitika (low politics) Megoldandó politikai, biztonságpolitikai ügyek Háború és béke, biztonság; védelmi költségvetés; energiapolitika Gazdasági, szociális kérdések; emberi jogok, környezetvédelem Döntéshozók Kormányfők, miniszterek Miniszterek, magas rangú tisztviselők a külügyi apparátusok szabványos működési eljárásai alapján A nem állami szereplők részvétele Minimális, a kormányok megbízottjaiként vesznek részt a döntés-előkészítésben Az NGO-k, transznacionális társaságok, kormányközi szervezetek részvétele széles körű A nemzetközi szituáció típusa Nagy prioritással bíró válsághelyzetek Alacsony prioritású, illetve rutinszerű tevékenységek Amint a táblázatból is kitűnik, a modern diplomácia rendszerében a fenti változások következtében a professzionális diplomaták már nem lehettek az egyedüli szereplők a nemzetközi színtéren, ugyanakkor az IKT fejlődése révén sokkal kevesebb autonómiával rendelkeznek, mint kortársaik a megelőző évszázadokban. Amint az alábbiakban részletesen kifejtjük, az információs korszak diplomáciájában a „nagy-" és a „kispolitikai" ügyek mellett mindinkább előtérbe kerültek a világproblémák. Melyik paradigmán alapuljon a posztmodern világrend diplomáciája? A hagyományos és a modem diplomácia főbb jellegzetességeinek rövid ismertetése után azokat az elméleti paradigmákat szükséges áttekintenünk, amelyek ismerete nélkül nem tárhatjuk fel a fejlődési tendenciákat ezen a területen. Sajnos, a hidegháború utáni világban még várat magára az „X" aláírású diplomáciai távirat. Bár sokan megpróbálták, még senkinek sem sikerült olyan mélyreható és meggyőző elemzést adni erről a korszakról, mint amelyet George Kennan fogalmazott meg 1946. február 22-ei „hosszú táviratában", amikor kifejtette a feltartóztatás elméletét.23 Azok, akik a hidegháború végét vízválasztónak tekintik, két külön csoportot alkotnak.24 Az egyik csoport teoretikusai az államot tekintik a nemzetközi rendszer legfőbb szereplőjének, de úgy vélik, hogy az államok napirendjén szereplő kérdések a politikai-katonai versengéstől a gazdasági versenyképesség, a társadalmi jólét és a 80 Külügyi Szemle
