Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 3. szám - RÉGIÓSTRATÉGIÁK - Magyarország külkapcsolati stratégiája az Öböl térségében
Magyarország külkapcsolati stratégiája az Öböl térségében teltségét a „civilizációk párbeszédét" célzó kezdeményezéssel'enyhítette. Az Európai Unió Irán legfontosabb kereskedelmi partnere; az EU tagjai a kapcsolatépítés célszerűségét a teheráni reformerők pozícióinak erősítésével is alátámasztják. Bár a terrorizmus afganisztáni központjainak felszámolását célzó katonai akció még inkább felértékelte Irán politikai és stratégiai jelentőségét, mindeddig nem következett be érdemi javulás az amerikai-iráni viszonyban, mivel az USA változatlanul biztonsági (ezen belül proli- ferációs és terrorista-) veszélyek lehetséges forrásaként tekint Teheránra. 3. Az ÖET-államok, köztük a súlyponti jelentőségű Szaúd-Arábia a fizikai biztonságot nyújtó, ám regionális és belpolitikai síkon tehertételt jelentő nyugati katonai védelemre való rászorultságukat Iránhoz fűződő viszonyuk javításával, az iraki problémakör humanitárius dimenziójának elismerésével, a közvetlen amerikai katonai jelenlét láthatóságának csökkentésével igyekeznek árnyaltabbá tenni. A terrorizmus elleni küzdelem szempontja e térségben is az abszolút prioritások szintjére emelkedett. Rövid és középtávon ezért sem várható érdemi változás az Öböl biztonsági szerkezetének központi magvát illetően: a térség stabilitása és olajlelőhelyeinek védelme az USA katonai garanciáin nyugszik. Az Egyesült Államok meghatározó befolyása azonban nem zárja ki más külső tényezők jelenlétét a régióban: • Az Európai Unió közösségi szintű öbölbeli kapcsolatainak szervezettsége nem éri el a dél-mediterrán vagy a kelet-ázsiai térségekben kialakult szintet. Az EU-nak nincs szerződéses kapcsolata Iránnal és Irakkal. Az unió egyoldalú kereskedelmi preferenciákat és segély jellegű finanszírozást nyújt Jemennek, valamint legnagyobb kedvezményt biztosító együttműködési megállapodással rendelkezik az ÖET országaival. Az Öböl Együttműködési Tanács és az EU közötti szabadkereskedelmi tárgyalások érdemi szakasza csak az ÖET 2005-re tervezett vámuniójának megteremtését követően veheti kezdetét. Az EU-tagok gyakran egymás vetélytársaiként jelennek meg a térségben. Mint azt az iraki szankciók jövőjével kapcsolatos francia és brit álláspont közötti távolság is jelzi, regionális politikai kérdésekben nem egyeztetnek szorosan egymással, melynek következtében az unió egyelőre nem stratégiai tényező az Öbölben. • A formálódó új orosz külpolitika rendszerében az Öböl hangsúlyos szerepet játszik; a korábbinál markánsabb érdekérvényesítéshez a szénhidrogén-termelők közötti piaci érdekközösség, az orosz hadiipar térségbeli pozícióinak erősödése, az Irakban és Iránban kiépített kapcsolati tőke egyaránt szerepet játszik. • Mivel az öbölbeli kőolajtermelés 60 százaléka ázsiai - mindenekelőtt japán, kínai és indiai - piacokra kerül, hosszabb távon geostratégiai szintű következményekkel jár a két térség közötti gazdasági kapcsolatok súlyának növekedése. Kína térségbeli politikai (ENSZ BT-tagság) és hadüpari aktivitása, Japán erős öbölbeli exportpozíciói, valamint a Hormu- zi-szoros és az indonéz szigetvilág közötti tengeri kőolaj-szállítási útvonalak védelmében vállalt egyre markánsabb indiai szerep e tendencia kibontakozását vetítik előre. 2002. ősz 7 39
