Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 3. szám - RÉGIÓSTRATÉGIÁK - Magyarország külkapcsolati stratégiája az Öböl térségében
Magyarország külkapcsolati stratégiája az Öböl térségében IV. Magyarország regionális érdekeinek tagolódása és érvényesítésük politikai feltételei Az Európán és Észak-Amerikán kívüli térségek - így az Öböl - felé irányuló kapcsolatépítési tevékenységünket elsősorban gazdasági és kereskedelmi érdekeink, ezen belül export promóciós és tőkebevonási törekvéseink motiválják. Az Öböl ugyanakkor igen érzékeny, a nemzetközi politikai és stratégiai érdekek metszéspontjában álló régió, mely körülménytől Magyarország térségbeli kapcsolatainak tervezésekor sem tekinthetünk el. Az Öböl összetett biztonságpolitikai helyzetének alakulása - a világ energiaellátására és annak árfeltételeire gyakorolt közvetlen befolyása miatt - hatásában Magyarországot is érinti, még akkor is, ha jelenleg nem importálunk a térségből szénhidrogéneket. Regionális gazdasági érdekeink érvényesítésének politikai feltételeit és az állami rásegítés mozgásterét Magyarország külkapcsolati rendszerének és értékorientációjának szélesebb összefüggései határozzák meg. t. Hazánk NATO-tagsága és közeljövőbeni Eü-csatlakozása külkapcsolataink e szegmensében is adaptációs feladatokkal, illetve egyeztetési lehetőségekkel jár. Annak ellenére, hogy az Öböl kívül esik a NATO hivatalos területi hatályán, s az EU közös kül- és biztonsági politikája keretében még nem alakított ki átfogó és koherens stratégiát e térségben, a régióval összefüggő kérdések rendszeresen megjelennek e szervezetek különféle tanácskozási fórumain. A magyar diplomácia számára külön feladatot jelent, hogy bizonyos Öböl-témákban az Egyesült Államok és az Európai Unió egyes tagországai esetenként egymástól markánsan eltérő'álláspontokat képviselnek. Az Öböl két potenciális hatalmát, Iránt és Irakot az amerikai külpolitikai terminológia az „aggodalomra okot adó államok" (states of concern) kategóriájába sorolja, 2001. szeptember 11-ét követően pedig a terrorizmussal szembeni küzdelem látókörében is szerepelteti. Az úgynevezett pária államokra vonatkozó globális amerikai megközelítést differenciáltan árnyalva az Európai Unió tagállamainak jelentős része a kapcsolatok szelektív építésére, a gazdasági érdekeltségek előmozdítására törekszik. a) Irán esetében számunkra is orientációs alapot képez az EU és Teherán „konstruktív párbeszéde", a „civilizációk dialógusát" célzó Khatami-kezdeményezés felkarolása. Magyárország szempontjából kedvezőnek véljük az unió nyitott, az államközi és a gazdasági szférákat egyaránt magában foglaló, aktív kontaktusépítő megközelítését alkalmazni az iráni relációban, ami egyben kereskedelmi érdekeink érvényesítéséhez is megfelelő kereteket kínál. b) Irak kezelését, az országgal szembeni szankciók jövőjét és a terrorizmus elleni küzdelem összefüggéseinek értelmezését illetően az-Európai Unió tagállamai nem alakítottak ki egységesen képviselt álláspontot. A magyar külpolitika szövetségesi kötelezettségeinkben is megnyilvánuló értékorientációja, kapcsolati és érdekprioritásainak sorrendje, valamint iraki gazdasági érdekeltségeink érvényesítési lehetőségeinek reális Külügyi Szemle 140
