Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 3. szám - RÉGIÓSTRATÉGIÁK - Magyarország külkapcsolati stratégiája az Öböl térségében
Magyarország külkapcsolati stratégiája az Öböl térségében je címet viselő szaúdi uralkodóház felemelkedése és hatalomgyakorlása elválaszthatatlan a vahabita irányzattól. Az eredetileg világi, pánarab ideológiájú iraki rendszer a kilencvenes évek eleje óta igyekszik az iszlám hagyományok legitimáló erejét is felhasználni. III. Az Öböl hatalmi viszonyai Az Öböl elsőrendű világgazdasági jelentősége és biztonsági sebezhetősége közötti ellentmondás geopolitikai kihatású feszültségek forrása. A térség stabilitását - és ezen keresztül a világgazdaság kőolajellátásának biztonságát - fenyegető alapvető kockázati tényezők a következők: a) Politikailag az Öböl rendkívül megosztott, az instabilitás viszonyai a régió egészének síkján és az azt alkotó államok szintjén egyaránt újratermelődnek. A biztonsági egyensúlyhiány alapja: az Öböl két potenciális - egymással is hagyományosan rivalizáló - hatalmának, Iraknak és Iránnak regionális törekvéseit a térség szénhidrogénvagyonának nagyobb részét birtokló, ám demográfiailag és katonailag gyengébb ÖET-monarchiák képtelenek önmagukban ellensúlyozni, következésképpen külső hatalmak - mindenekelőtt az USA - támogatására szorulnak. b) Az Öböl nemzetközi következményekkel fenyegető fegyverkezési verseny színhelye, ahol a tömegpusztító fegyverek és.a ballisztikus rakéták proliferációjának veszélye áll fenn. A térség államainak összesített katonai kiadásai 1999-ben 36 milliárd USD-t tettek ki, s 1995-98 között 55 milliárd USD értékben vásároltak fegyvereket. c) Az Öböl közvetlen földrajzi környezete politikai bizonytalansággal, katonai konfliktusok veszélyével terhes. A muzulmán világ számos országában erős iszlám fundamentalizmus, a terrorizmus, a kurd kérdés államhatárokon átnyúló problémája, Afganisztán, a posztszovjet átalakulás éveit élő Közép-Azsia, a Kaszpi-térség és a Kaukázus szomszédsága, valamint az immár nukleáris dimenzióval bővült pakisztáni-indiai hatalmi versengés közelsége befolyást gyakorol az Öböl biztonsági arculatára. A közel- keleti válság - az arab-izraeli szembenállás vallási érzelmi töltete révén - jelentős hatással van a térségbeli közvéleményre, s ezen keresztül az Öböl országainak belbiztonságát és külkapcsolatait is befolyásolja. A terrorizmus megnyilvánulási formái fokozzák a térség biztonsági fenyegetettségét. Az Öböl folyamatosan változó hatalmi szerkezete az Irak-Irán-ÖET viszonyrendszer alakulásának függvénye. Az elmúlt két évtized folyamán Irak és Irán hatalmi ambíciói a világgazdaság egészének működésére befolyással voltak. Mindkét ország a regionális stabilitás és a globális energiabiztonság markáns befolyásoló tényezője, s e minőségükben tényleges katonai, gazdasági és demográfiai súlyukat jóval meghaladó szerepet töltenek be a nemzetközi kapcsolatok rendszerében. Az Öböl Együttműködési Ta2002. ősz 137
