Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 3. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Deák András Miklós: Az egyesült királyságbeli devolúció első tapasztalatai
Deák András Miklós 7 A békefolyamat elakadása miatt 1999 decembere óta az északír ügyek brit minisztere már három alkalommal függesztette fel egy időre a devolvált szervek működését, és vonta vissza az átadott jogosítványokat. 8 Az elvetélt 1978-as Scotland Act és a ma hatályos jogszabály közötti kodifikációs eltéréseket Bogda- nor részletesen tárgyalja. Egy példa: A skót ügyek brit minisztere ma nem rendelkezik főkor- mányzói funkciókkal, és így nem léphet fel közvetítőként a skót parlament és az uralkodó között. (1999, 201. o.) Ugyancsak szerencsésnek tekinthető pl. az a kodifikációs megoldás, hogy a Skócia- törvény a fenntartott jogköröket sorolja fel, így ami nem szerepel a listában, devolvált hatáskörnek tekinthető. 9 A következő választásokra főszabályként 2003 májusának első csütörtöki napján kell sort keríteni. 10 A Scotland Act úgy rendelkezik, hogy a skót parlamentnek a választásokat követő legkésőbb hetedik napon meg kell tartania első ülését. Ennek megfelelően a jelenleg hivatalban lévő testület 1999. május 12-én, hat nappal a választások után gyűlt először össze. 11 A Westminster által elfogadott brit törvényekbe lehetséges olyan rendelkezéseket is beépíteni, amelyek érintik a Holyroodnak átadott területeket. Ehhez a Sewel-konvenció értelmében a skót parlament előzetes egyetértése szükséges. (1. a Lordok Házának a Scotland Biliről folytatott vitája: 1998. július 21. Col. 791). A kormányzó Munkáspárt álláspontja szerint, ezzel értékes törvényalkotási idő takarítható meg, amelyet Edinburgh-ban fontos belső ügyek intézésére használhatnak fel. 12 Devolúciós ügyekben az alkotmánybíróság szerepét nem a Lordok Háza, hanem az uralkodó magántanácsának (Privy Council) igazságügyi bizottsága látja el. Ezt a megoldást az indokolja, hogy az egyik peres fél éppen a brit kormány lehet. Egy másik biztosíték: a skót ügyek brit minisztere megtilthatja a skót házelnöknek, hogy egy skót törvénytervezetet az uralkodó jóváhagyására felterjesszen. Ez a megoldás elkerüli azt a nemkívánatos helyzetet, hogy az uralkodónak döntőbíróként kell fellépnie a brit és a devolvált jogköreit gyakorló skót kormány között. 13 így a Westminsterbe 72 és nem 73 skóciai kerületből választanak képviselőt. A brit parlamentben egy 1986-ban elfogadott törvény alapján jelenleg meglévő 72 skóciai választókerület száma 2005- ben várhatóan 59-re fog csökkenni. (Walesben nem tervezik a képviselet jelenlegi 40 fős szintjének csökkentését.) Ennek az a célja, hogy Skóciában megközelítőleg azonossá váljon az egy választókerületre eső szavazók száma az angliaival. Ez a változás azonban azzal a sokak által kifogásolt következménnyel járna, hogy a skóciai és a brit választókerületek határai nem esnének egybe. A Scotland Act is előirányozza a 129 fős parlament létszámának csökkentését, ami viszont az ellenzők érvelése szerint megbontaná az egyéni és listás képviselők arányát, és ellehetetlenítené a törvényelőkészítésben igen aktív bizottságok munkáját. (1. az alsóház Westminster Hall termében 2001. november 27-én folytatott élénk vita jegyzőkönyvét: http://www.publications.parliament . uk/pa/cm200102/cmhansrd/cm011127/hallindx/11127-x.htm) 14 A pártok által összeállított zárt listán szereplő jelöltek sorrendjén a szavazók nem változtathatnak. 15 A regionális szavazatarány egyúttal az addicionális mandátumok korlátlan kiosztásának gátját is jelenti. A d'Hondt-módszer gyakorlati alkalmazását Bogdanor részletesen tárgyalja, összehasonlítva a német és az új-zélandi megoldással. (Bogdanor 1999,221-227. o.) Bogdanor arra is figyelmeztet, hogy a zárt listás AM ugyan arányosabb, mint „a győztes mindent visz"-rendszer (FPF), de nem jelent egyet az arányos képviselettel (PR), mivel túl sok hatalmat biztosít a pártgépezeteknek éppen a szavazók rovására. A helyben támogatott jelöltek is kénytelenek a pártvezetést támogatni annak érdekében, hogy rákerülhessenek a listára. A Munkáspárt és a liberálisok közötti kompromisszum eredményeképpen kialakított AM rendszer Skóciában egyben az SNP sakkban tartásának is az eszköze. 16 A devolvált walesi kormány természetesen kapott kisebb jelentőségű végrehajtó hatalmi jogosítványokat, és olyanokat is, amelyeket közösen gyakorolhat a brit kormánnyal. 17 Az ideális megoldást az jelenthetné, ha lefektetnék a primer és szekunder jogszabályok megalkotásának alapelveit. 18 Az ír sziget esetleges egyesítése után a kettős brit-ír állampolgárság fenntartható marad. 7 04 Külügyi Szemle
