Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 3. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Miszlai Sándor: Oroszország külpolitikája a jugoszláviai konfliktusok rendezési folyamatában
Miszlni Sándor- úgy értelmezve, hogy a nemzetközi kontaktcsoport által kidolgozott felosztási térkép aláírása (parafálása) jogilag annak az állapotnak a rögzítését jelenti, amelynek révén megkezdődhet a ratifikálásra előterjesztendő alkotmányos megállapodás megvita tása; a Szerb Köztársaság Parlamentje a következő határozatot hozza: 1. Felhatalmazza a Szerb Köztársaság Elnökét, Karadzicot a nemzetközi összekötőcsoport által kidolgozott területi felosztási térkép aláírására. 2. Megbízza a Szerb Köztársaság Elnökét az alkotmányos megállapodás tervezetéről rendezendő tárgyalások lefolytatására, amelynek elválaszthatatlan részét képezi a szemben álló felek által elfogadott felosztási térkép. 3. Előírja az alkotmányos megállapodás parafáit szövegtervezetének bemutatási kötelezettségét a Szerb Köztársaság Parlamentje előtt."19 Miként Milosevic, úgy a boszniai szerbek vezetője is levélben fordult az orosz elnökhöz. Amíg Milosevic üzenetét politikai elemzők és tanácsadók sora dolgozta ki, Karadzic sajátkezűleg szerkesztette azt számítógépén nem sokkal az orosz delegáció elutazása előtt. A boszniai szerb vezető néhány, a körülményeket jellemző gondolatát idézzük: „...nagy megelégedésünkre szolgált, hogy kapcsolatba léphettünk az Önök munkatársaival. Ami a kontaktcsoport tervét illeti, nem kívánjuk azt teljes mértékben elutasítani, megpróbálkozunk azzal, hogy a parlament egy rugalmasabb határozatot fogadjon el. Ugyanakkor városainkban és parlamentünkben negatív hangulat uralkodik, mivel ez a ten/' nem biztosítja a szerb nép részére még a túléléshez szükséges létminimumot sem... Miután az alkotmányos berendezkedést rögzítő megállapodás még bizonytalan, s a szerb nép nem kapott semmiféle garanciát önrendelkezési jogát illetően, nagyon nehéz lesz meggyőzni képviselőinket arról, hogy pozitív választ adjanak az előterjesztett területfelosztási tervre. Mivel ez az elképzelés az egész szerb nép jövőjét érinti, amelynek nem volt közvetlen befolyása a terv kidolgozására, elengedhetetlennek látjuk, hogy a boszniai szerbek a demokratikus világban általánosan elismert módon nyilatkozzanak saját további sorsukat illetően, a területi felosztás kérdésében. ...az egykori Bosznia-Hercegovina területén mintegy 50 ezer NATO-katona jelenléte feltételezhető, ami meggyőződésünk szerint nem képviseli sem a szerb, sem az orosz érdekeket. Amennyiben nem lehet valamennyi érdekelt fél számára igazságos döntést hozni, úgy talán megoldást jelenthetne, egy minden fél számára egyenlő hátrányokkal járó terv... Mélyen tisztelt Elnök Úr, engedje meg, hogy újra azzal a kéréssel forduljak Önhöz, ne veszítsük el a szoros kapcsolatot, hiszen a szerb kérdést lehetetlen Oroszország sorsától elszigetelten tárgyalni."20 Baturin a Moszkvába való visszatérését követően az alábbiak szerint informálta Koziijev orosz külügyminisztert: „...tárgyalásokat folytattam az Oroszországi Föderá78 Külügyi Szemle
