Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 3. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Miszlai Sándor: Oroszország külpolitikája a jugoszláviai konfliktusok rendezési folyamatában
Oroszország külpolitikája a jugoszláviai konfliktusok rendezési folyamatában ció elnökének megbízásából a boszniai szerbek vezetőjével, Karadzictyal. Sikerült megtörnöm kemény ellenállását a felosztási tervet illetően, közösen megfogalmaztunk a boszniai szerb parlament számára egy határozattervezetet... Mindazonáltal nem tudható előre, milyen mértékben esik majd egybe a parlament határozata a nemzetközi közösség által felajánlott lehetőségekkel. Erről Ön valószínű nálam korábban értesül majd. Miután az összekötőcsoport figyelmeztette a szerbeket: feltételeket nem támaszthatnak az elfogadás kapcsán - véleményem szerint - ezt a megközelítést kell alkalmazni a Muzulmán-Horvát Föderáció esetében is. Amennyiben a Szerb Köztársaság parlamenti határozatában mégis fellelhető lenne bármiféle kifogáskeresés, úgy meg kell jegyeznem, hogy a muzulmán-horvát válasz is így hangzott: »...támogatjuk a tervet, amennyiben Bosznia-Hercegovina területi egysége nem szenved csorbát.« Mindazonáltal a szerb fél számít Oroszország támogatására annak érdekében, hogy a Szerb Köztársaság jogai belekerüljenek a Bosznia-Hercegovina számára kidolgozandó alkotmányos kerettervbe, s ez lehetőséget nyújtson a Jugoszláv Szövetségi Köztársasággal történő konföderációs viszony kialakítására... A tárgyalások során többször kifejezték elégedetlenségüket az Oroszországi Föderáció Külügyminisztériuma tevékenységét illetően... E téma részletes megvitatásától elzárkóztam." Baturin feljegyzését elolvasva Kozirjev éktelen haragra gerjedt. A neki küldött beszámoló margójára ráírta: „előtte kell tájékoztatni, nem utána," s így juttatta vissza a dokumentumot a Kremlbe.21 Mindazonáltal valójában meg lehetett jósolni Kozirjev reakcióját, mint ahogy a Mu- zulmán-Horvát Föderációét is. Herceg-Boszna képviseleti szerve megszavazta a felosztási tervet. Ezt követően, némiképp húzódozva ugyan, a boszniai muzulmánok parlamentje is elfogadta a nemzetközi összekötőcsoport javaslatát. A képviselőket Izetbegovic elnök győzte meg, aki hangsúlyozta: „...a tervet el kell fogadni, mivel a szerbek ellenzik azt. Amennyiben Faléban mégis megszavaznák, úgy a muzulmánok más utat keresnek majd egy egységes Bosznia megteremtése érdekében."22 Ilyen körülmények között sokkal kevésbé volt előre látható a boszniai szerbek döntése. A Szerb Köztársaság végül az alábbi tartalmú határozatot alkotta, idézzük: „A kialakult helyzetet átlátva, miszerint Bosznia-Hercegovinában két állam létezik - a Szerb Köztársaság és a Muzulmán-Horvát Föderáció -, a boszniai szerb parlament az 1994. június 18-19-i üléséről nyilatkozatot ad közre, amelyet egységes dokumentumként kell értelmezni. A Szkupstina képtelen döntést hozni a nemzetközi összekötőcsoport béketervéről, mivel: 1. ismeretlenek a boszniai szerbek számára a rendezés további elemei, úgymint- az alkotmányos berendezkedés elvei;- megállapodás az ellenséges hadműveletek beszüntetéséről; 2002. ősz 79
