Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 3. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Miszlai Sándor: Oroszország külpolitikája a jugoszláviai konfliktusok rendezési folyamatában
Oroszország külpolitikája a jugoszláviai konfliktusok rendezési folyamatában ták munkájával kapcsolatban. Ilyen körülmények között fogadták tehát az orosz elnök közvetítőit. A boszniai szerbek nem értettek egyet a területi felosztással. Valójában nem a százalékos megosztás arányain vitatkoztak, hanem az érintett területek elhelyezkedésén kívántak módosítani. Karadzic golyóstollal vázolta fel a Jelcinnek átadandó elképzelést, amit készen álltak haladéktalanul elfogadni. Ezen kívül követelték a Bosznia-Hercegovina alkotmányos berendezkedésére vonatkozó terv további részleteinek ismertetését. Igényük tulajdonképpen logikus volt, hiszen ennek hiányában „zsákbamacskát" vásároltak volna. Kérték az orosz diplomatákat, ne hagyják őket magukra, adjanak tanácsokat, tájékoztassák őket az ügy menetéről, mivel még a tárgyalásokon sem vehettek részt. A tárgyalások mintegy nyolc órát vettek igénybe. A területfelosztási tervet nem fogadhatták el, ugyanakkor elutasítaniuk sem volt szabad. Feltételeket sem szabhattak egy elfogadó válasz esetére, mivel korábban figyelmeztették a boszniai szerbeket, hogy egy ilyen jellegű állásfoglalást elutasításként értékelnének. így tehát a diplomácia finom hangolású nyelvezetét is felhasználva más formába kellett önteni elképzelésüket. Baturin, az orosz delegáció vezetője Karadzictyal egyeztetett erről, amelynek során az orosz diplomata egy határozattervezetet fogalmazott meg a Szerb Köztársaság parlamentje részére. Ezáltal a szerbek összes követelését a dokumentum preambulumába sűrítették, a határozati részben a „ha" szócska és az „abban az esetben" kifejezés nem szerepelt, habár néhány garancia azért belekerült a dokumentumba az események szerbekre nézve hátrányos alakulásának esetére. Az orosz segítséggel megfogalmazott határozattervezet az alábbiakat tartalmazta: . „A béke elérésére és megőrzésére törekedvén,- meghajlunk a nemzetközi közösség erőfeszítései előtt, amit a bosznia-hercegovi- nai válság rendezése során kifejt;- tudomásul vesszük, hogy a konfliktusban részt vevő felek területi felosztási térképe az alkotmányos megegyezés elválaszthatatlan része, s amely egyeztetése és aláírása még előttünk áll;- meggyőződésünket fejezzük ki, hogy a szóban forgó megállapodás ratifikálásának szigorúan a Szerb Köztársaság alkotmányos rendje szerint kell megtörténnie;- szem előtt tartva a már meglévő megállapodásokat a területek kölcsönös kicseréléséről, a területi felosztás határvonalainak pontosításáról;- leszögezzük, hogy a területi felosztás tényleges határai népszavazás útján kerülnek kijelölésre a demokratikus társadalmakban általánosan elfogadott formában;- feltételezve, hogy a felosztás gyakorlati megvalósítását egy nemzetközi ellenőrzés alatt álló, egyenlőségi elvek alapján létrehozott különleges bizottság folytatja le;- figyelembe véve, hogy a külső határok jogi státusa megállapításának érdekében a Szerb Köztársaság lehetőséget kap nemzetközi jogi szerződések aláírására; 2002. ősz 77
