Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 3. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Miszlai Sándor: Oroszország külpolitikája a jugoszláviai konfliktusok rendezési folyamatában
Oroszország külpolitikája a jugoszláviai konfliktusok rendezési folyamatában mivel egészen július 4-ig folytatódik az egyeztetés, amint azt Nyikiforov úr említette nekem. A szerbek támogatják Oroszország javaslatát Bosznia-Hercegovina 51-49%-os területi felosztására vonatkozóan. Ugyanakkor - álláspontunk szerint - meg kell akadályozni, hogy a megadott arányokon belül a muzulmánok foglalhassák el a jó minőségű területeket, míg a szerbeknek csak erdők, szorosok jutnak, azok is csak szétdarabol- tan, minden geostratégiai tényezőt mellőzve (folyók, ipari területek, városok). A szer- bek számára létfontosságú »élet folyosó« elvágása céljából még a Brcko melletti holt területet is átadnák a muzulmánoknak. Habár ez a rész számukra stratégiai jelentőséggel nem bír, mivel a Száva folyó és Bosznia-Hercegovina határa közé ékelődik. Emellett a tervben szó sem esik a szerbellenes szankciók beszüntetéséről, csupán a kismértékű enyhítés kerül szóba. Tisztelt Elnök Úr! Amennyiben Oroszország képtelen többet tenni egy igazságos döntés meghozatala érdekében, legalább az orosz-szerb kapcsolatokra legyen tekintettel. Deklarálja a nemzetközi összekötőcsoport többi tagja irányában eltérő álláspontját. Ezáltal még megőrizhetőek az orosz-szerb kapcsolatok. Amennyiben Oroszország a csoport többi államával együtt megszavazza a kidolgozott felosztási tervet, ezt a szer- bek csak egy módon értékelhetik: Oroszország nyomást gyakorol rájuk a muzulmánok érdekében. Az a tény, hogy az orosz diplomácia ennek a külügyminiszteri megbeszélésnek a házigazdája, még jobban kihangsúlyozza a lépés kényes jellegét. Kérem Ont, tisztelt Elnök Úr, ne engedje, hogy az események ilyen irányt vegyenek. P. S.: Minekután beszélgetésünk Nyikiforov úrral mindössze az Ön nagykövetének és az én hivatalvezetőmnek a jelenlétében zajlott, nem részleteztem a fent leírt veszélyeket. Mindazonáltal azzal a kéréssel fordultam Kozirjevhez, hogy a külügyminiszterek genfi ülésén lépjen fel az előterjesztett terv nyilvánvaló hiányosságaival szemben. Köztem és a Szerb Köztársaság elnöke, Karadzic között megállapodás született arról, hogy sem ő, sem a környezetéhez tartozó személyek közül senki nem fog hivatalosan nyilatkozni július 5-e előtt, amíg az ülésen nem terjesztik elő a végleges felosztási tervet."12 Milosevic levele jelentős hatást gyakorolt az orosz elnökre. Mindemellett Jelcin döntésében - Baturin Jugoszláviába utaztatásáról -, a külső hírszerzés akkori vezetőjének, Primakovnak volt döntő szerepe. Primakov helyzetének és széles körű tapasztalatainak köszönhetően kitűnően átlátta a balkáni kérdést. Jelcin a vele való beszélgetés után hozta meg döntését Baturin Jugoszláviába küldéséről. Ugyanakkor Kozirjev esetleges ellenállása miatt Baturin utazásának előkészületei titokban folytak.11 A legfőbb hangsúlyt a lefolytatandó tárgyalások tartalmára helyezték, ezért a Kremlben többször folytattak konzultációt különböző szervezetek szakértőinek bevonásával. Ennek során arra a következtetésre jutottak, hogy a boszniai rendezésre vonatkozóan egy teljesen új külpolitikai irányvonalat kell kidolgozni. 2002. ősz 77
