Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)

2002 / 3. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Miszlai Sándor: Oroszország külpolitikája a jugoszláviai konfliktusok rendezési folyamatában

Oroszország külpolitikája a jugoszláviai konfliktusok rendezési folyamatában lönösebb nem történt volna. Mindemellett Moszkva továbbra sem támogatta a bosz­niai szerbekkel való kapcsolatok újjáélesztését. Ebben az időben csak az orosz Parla­ment (duma) fogalmazott meg éles bírálatokat a boszniai szerbeket érintő politikáról. Ugyanakkor a külügyminisztérium vezetése teljességgel nem tudta semlegesíteni az orosz hatalmi eliten belüli bírálatokat, különösképpen az általuk előkészített elnöki utasítást, amely a külügyminisztert a boszniai szerbek számára „igazságos" alkotmá­nyos berendezkedés megteremtésével bízta meg. Mindezek hatására a kontaktcsoport 1994. december 2-ai brüsszeli ülésén fontos döntéseket hozott. A testület elfogadta a konfliktusban érintett valamennyi fél egyenlő jogait. Hangsúlyozták azonban a hozzá­juk fűződő viszony „kiegyensúlyozottságának" fontosságát, ide értve „a szomszédos országokkal való különleges kapcsolatok kiépítését, azzal a feltétellel, hogy ez csak Bosznia-Hercegovina integritásának megőrzése mellett történhet". Mindazonáltal egy ilyen jellegű döntés meghozatala elkésettnek értékelhető, hiszen ekkor már több mint három éve folyt a háború. Emellett megállapíthatjuk, hogy a nemzetközi szakértői csoport brüsszeli döntéseit a későbbiekben nem fejlesztették tovább, ennek ellenére a boszniai rendezés fontos mérföldkövévé vált. Erre az időszakra esik a boszniai rendezés orosz alternatív modelljének egyik leg­markánsabb megjelenése. A nemzetközi közösség is egyre inkább úgy értékelte, hogy az 1995 tavaszán lejáró fegyverszünet után minden eddiginél hevesebb harcok kez­dődhetnek. A szemben álló felek mindegyike saját fegyverzetének és tartalékainak fel­töltésére használta ki a harci cselekmények szünetelését. Különösen szembetűnő a mu­zulmán közösség aktivizálódása. Az iszlám államok anyagi támogatásával és nyugati katonai szakértők segítségével a bosnyák hadsereg újjászervezése zajlott. Boszniába -a nemzetközi tilalmak ellenére - folyamatosan érkeztek a mudzsaheddin önkéntesek, illetve Tuzla repülőterét használták az amerikai fegyverszállítások lebonyolítására. Ez­zel párhuzamosan a boszniai szerbek helyzete - a kettős blokád alatt - egyre kilátásta- lanabbá vált. Ilyen körülmények között Baturin újabb utazást tervezett a térségbe. Az orosz diplo­mácia vezetőjének ellenállásán azonban ez a látogatás meghiúsult. Ennek hatására, rö­viddel ezt követően 1995. március 6-án Jelcin elnök utasítására Baturin a kremlbeli dol­gozószobájában munkaértekezletet tartott a délszláv válság megoldásának alakulásáról. A munkaértekezleten a védelmi és a külügyminisztérium, a külső hírszerző szolgá­lat valamint az Orosz Föderáció Biztonsági Tanácsának képviselői, vezetői vettek részt. A megbeszélésen egy három szakaszból álló rendezési folyamat körvonalait raj­zolták fel. 1. szakasz A háború egyre inkább fenyegető újjáéledésének megakadályozására javasolt intéz­kedések megtételére vonatkozott. 2002. ősz 59

Next

/
Thumbnails
Contents