Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 3. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Molnár Anna: Altiero Spinelli és az európai föderalizmus eszméje
Molnár Anna Az Európai Védelmi Közösség 1951-ben Robert Schuman francia külügyminiszter javaslatára és Jean Monnet, a francia kormány tervezési részlegvezetőjének kezdeményezésére létrejött a Montánunió. Ezt követően az integráció nem alkotmányos úton, hanem a neofunkcionalizmus elve szerint a gazdaságban lépésről lépésre haladt előre. Monnet végső célja ekkor is az európai föderáció létrehozása volt, de azt nem a folyamat elején, hanem annak legvégén látta megvalósíthatónak, ezért kezdte az integrációt a gazdasági és hadiipari szempontból egyik legfontosabb szektorban, a szén- és acéltermelés területén. 1950-ben, az Európai Védelmi Közösség felállításának javaslatával a föderalisták számára már-már nem remélt, történelmi pillanat érkezett el. Úgy tűnt, hogy végre valós lehetőség nyílhat céljuk megvalósítására. Az amerikai vagy a svájci tapasztalatok azt mutatták, hogy független államok közötti föderációra elsősorban katonai, biztonságpolitikai vagy gazdasági okokból kerülhet sor. Nyugat-Európában a gazdasági ok már korábban is nyilvánvalóvá vált, hiszen az európai országok gazdaságával szemben az Amerikai Egyesült Államok gazdasági fölénye már korábban megmutatkozott. Nyomós katonai okot szolgáltatott viszont az 1950-ben kitört koreai háború. Sokan azt gondolták, hogy a Szovjetunió expanzionista külpolitikája következtében Európában is a koreaihoz hasonló események játszódhatnak le, és mindez a Német Szövetségi Köztársaság lerohanását eredményezheti. A berlini blokád, a szovjet atombomba kifejlesztése, az 1948-as prágai puccs és az 1950-ben elkezdődött koreai háború idején a német újrafelfegyverzés lett az egyik sürgősen megoldandó, nemzetközi politikai kérdés. Korábban az amerikai politikusok csak Németország gazdasági helyreállítását tartották fontosnak, a negyvenes évek végétől, viszont- már úgy vélték, hogy Nyugat-Európa védelméhez szükség van a német katonai potenciál helyreállítására is. Spinelli véleménye szerint a német nacionalizmus újraéledésének megakadályozása csak az európai föderáció felállítása útján lehetséges. 1948-ban úgy gondolta, hogy az európai civilizáció fennmaradásának sem Németország szuverenitásának megtartása, sem az ország lezüllesztése nem lehet az alapja. A demokratikus és szabadon fejlődő Németországnak a tervezett föderáció egyenjogú tagjává kell válnia. Csakis ez oldhatja fel a Németország és Franciaország között feszülő évszázados ellentéteket,, és így hathatós akadálya lehet egy újabb európai szintű katonai konfliktus kibontakozásának.19 Schuman francia külügyminiszter ekkor már látta, hogy a német újrafelfegyverkezés elkerülhetetlen, de a franciák még nem felejtették el a háborút. A francia közvélemény, a baloldali pártok és De Gaulle engesztelhetetlenül tiltakoztak Nyugat-Németország felfegyverzése ellen. A francia kormány tehát mind az amerikai elvárásnak, mind saját közvéleményének meg akart felelni. A Schuman-terv mintájára elkészítették a René Pleven francia miniszterelnök által javasolt Európai Védelmi Közösség létrehozásáról 46 Külügyi Szemle
