Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 3. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Baneth András: Az Európai Unió és az Európa Tanács kapcsolata
Az Európai Unió és az Európa Tanács kapcsolata Az Európa Tanács tehát ugyanígy fogalmaz az egyezményben, pontosabban annak 6. számú jegyzőkönyvében, melyet 1983. április 28-án fogadtak el. A Parlamenti Közgyűlésnek (hasonlóan az Európai Parlamenthez) számos ajánlása és határozata foglalkozik e témával.19 Sajnálatos azonban, hogy pl. Törökország mind a mai napig nem szüntette meg20 alkotmányának a halálbüntetést engedélyező passzusát, és bár tényleges kivégzésre 1983 óta nem került sor, legújabban nagy politikai és jogi vihart kavart, hogy Abdullah Ocalan kurd nemzeti vezér ügyében ismét ezen büntetés alkalmazását rendelték el (az ügy éppen ezért az Emberi Jogok Európai Bíróságához is eljutott). Ezen felül számos más, Európa Tanács-tagállam (!) jogszabályaiból továbbra sem iktatták ki a halálbüntetést mint legsúlyosabb büntetőjogi szankciót. A két szervezet együttműködése az emberi jogok szabályozásában és ellenőrzésében A Európai Parlament keretében két bizottság - a jogi és állampolgári bizottság, valamint a petíciós bizottság - is foglalkozik az emberi jogok Közösség területén történő megsértésével. A parlament több alkalommal tett javaslatot arra, hogy az Európai Közösség - bár egyénileg valamennyi tagállam részese - saját maga is csatlakozzon az Európa Tanács által alkotott Emberi jogok európai egyezményéhez. Erről azonban még a tárgyalások sem indultak meg. Az alábbiakban röviden ismertetném Mr. Rolv Ryssdal- nak, az Emberi Jogok Európai Bírósága elnökének 1995. május 12-én Brüsszelben elmondott beszédét. Felszólalásban megvizsgálja az Emberi Jogok Európai Bírósága és Közösség Bírósága közötti közeledés lehetőségét.21 . „Mint az Emberi Jogok Európai Bíróságának elnöke nem szívesen kommentálom az Európai Közösségek Bíróságának munkáját, csak annyiban, amennyiben az énáltalam képviselt bíróságot érinti. Ám felkérésük, hogy beszéljek erről a témáról, azt mutatja, hogy fontosnak tartják az emberi jogok védelmét és az Európai Unióhoz, illetve annak intézményeihez való kapcsolódásukat. (...) Az unió előtt álló kérdés tehát nem az, hogy kell-e az emberi jogokat védeni, hanem az, hogy hogyan lehet a legjobban oltalmazni azokat. Az Európai Parlament, a tanács és a Brüsszeli Bizottság 1977. április 5- én tett közös deklarációja szerint kiemelten fontosnak tartják a az alapvető emberi jogok védelmét elsősorban olyan formában, mint ahogy azok a tagállamok alkotmányaiban és Emberi jogok európai egyezményében megjelennek." Mr. Ryssdal így folytatja: „Mégis, az egyezmény ilyenfajta elismerése nem vezetett el ahhoz, hogy a Közösség azt jogrendszerébe mint jogforrást bevezesse. Ez azt jelenti, hogy míg ma minden közösségi tagállam részese az egyezménynek, maga a Közösség nem az. Következésképpen akármilyen is az egyezmény státusa a Közösség jogrendszerében, semmilyen, az egyezményt sértő cselekedet nem vihető bíróság elé a Közösség ellenében. (...) Az Európai Bíróság gyorsan felismerte ezt, és esetek sokaságán keresz2002. ősz 33
