Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 3. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Baneth András: Az Európai Unió és az Európa Tanács kapcsolata
Az Európai Unió és az Európa Tanács kapcsolata A harmadik, ugyancsak 1995-ben fogalmazott és a fenti határozattal azonos ülésen elfogadott 1279-es ajánlás szintén foglalkozik e témával. Kimondja, hogy az 1987. június 16-ai intézményi együttműködésen alapuló kapcsolatokat (lásd a korábbiakban) felül kell vizsgálni, különösen abból szempontból, hogy az Európa Tanács milyen mértékben járult hozzá a közép- és kelet-európai országok uniós tagságra való felkészítéséhez. Kimondja, hogy már több területen létrejött egyfajta együttműködés, kiemelve azt, hogy az Európai Unió már hét, az Európa Tanács által alkotott konvencióhoz csatlakozott. Javasolja a Miniszteri Bizottságának, hogy hívja fel az uniót, hogy küldjön delegációt az Európa Tanácsba. Ezzel is biztosítaná az együttműködés rendszerességét. Javaslatot tesz ezenkívül arra is, hogy a Miniszteri Bizottság körvonalazza annak lehetőségét, hogy az unió (Miniszteri) Tanácsa rendszeres jelleggel részt vehessen a miniszteri küldöttek munkájában. Szeretné elérni, hogy erősítsék meg az Európai Bizottság elnökének azt a gyakorlatát, hogy miniszteri szinten részt vegyen a Miniszteri Bizottság tanácskozásain. Előterjesztik, hogy az unió csatlakozzon az átdolgozott Európai szociális chartához, az Európai határokon átnyúló televíziózásról szóló egyezményhez és minden más olyan szerződéshez, melyhez lehetősége van csatlakozni. Mindezek után érdekes kérdés megvizsgálni, hogy végül mi valósult meg ezen a bizonyos 1996-os kormányközi konferencián, melyet az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén Jean-Pierre Masseret, a francia szocialista párt delegált tagja foglalt össze: „1995 szeptemberében az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése elfogadta az 1279-es ajánlást, és az 1067-es határozatot, mely a kormányközi konferenciával foglalkozik. Ebben felhívták az unió kormányainak figyelmét az Európa Tanács számos eredményére, melyek a konferencián napirenden lesznek. Számos konkrét javaslatot tettek a két szervezet közötti további együttműködésre. Az 1068-as határozatban felhívták az unió figyelmét az Emberi jogok európai egyezményének elfogadására. Ez azonban az Európai Unió Bíróságának 1996. március 26-ai (vagyis a konferencia kezdete előtt három nappal meghozott) döntésének értelmében nem lehetséges máshogy, mint a szerződés felülvizsgálatával. A kérdés így nyitva maradt. (...) Ugyanakkor ahelyett, hogy az Európai Unió tagállamainak többsége támogatta volna a szerződések módosítását, ezáltal lehetővé téve az egyezményhez való csatlakozást, néhány ország erőteljesen tiltakozott ezen lépés ellen. (...) Az intézményi együttműködést szorgalmazó 1987-es levélváltás az Európa Tanács főtitkára és az Európai Unió Bizottságának elnöke között 1996. november 5-én újabb levelezéssel bővült. Ezenfelül több-kevesebb rendszerességgel immár sor került a négyoldalú (quadripartite, 1. az előzőekben) találkozókra is. (...) Ennek értelmében az Európai Bizottság meghívást kaphat az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának üléseire, a miniszteri küldöttségbe, azok felszólalást előkészítő és egyéb munkacsoportjaiba. Cserébe a bizottság kifejezte hajlandóságát arra nézve, hogy megengedje az Európa Tanács részvételét a bizottság bizonyos megbeszélésein, melyek még nem kerültek be az unió belső döntéshozatali folyamatába." 2002. ősz 25
