Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)

2002 / 3. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Baneth András: Az Európai Unió és az Európa Tanács kapcsolata

Bari etil András A beszámolóból érdemes itt kiemelni egy figyelemre méltó részletet: „Kissé kritiku­san szemlélve meg kell említeni a rasszizmus és idegengyűlölet megfigyelésével kap­csolatos kérdéseket, melyek lebonyolítását az Európai Unió - az Európa Tanács által felajánlott közös munkavégzés ellenére - ragaszkodik saját maga elvégezni." Itt tehát egy direkt ellenállással találta magát szembe az Európa Tanács, mely csalódottság a meglehetősen objektív beszámolón is érezhető. A következő bekezdés is hasonló visszautasításról számol be: „Nemigen tették megfontolás tárgyává, kevés kivételtől eltekintve, a Parlamenti Közgyűlés 1279-es ajánlásában foglaltakat. (Ennek ismerteté­sét lásd előzőleg.) (...) Ezen javaslatokat, melyek semennyit sem veszítettek értékük­ből, újra meg kell majd vizsgálni." Mindemellett az unió elismeri, hogy „az Európai Unió rendelkezésére kellene bocsá­tani az Európa Tanács tapasztalatát a közép- és kelet-európai országok demokratikus biztonságának megteremtésében, hogy azt a mediterrán országokkal és más regionális szerveződésekkel kialakított kapcsolataiban hasznosíthassa". Ez a felvetés tehát elisme­ri az Európa Tanács kiemelkedő tevékenységét a jogállamiság megteremtésében. A strasbourgi csúcstalálkozó, 1997 Az Európa Tanács állam- és kormányfőinek második csúcstalálkozójára 1997. október 10-11-én Strasbourgban került sor, ahol az intézményi kapcsolatok terén az itt elfogadott cselekvési program, az úgynevezett akcióterv' (Action Plan) emelhető ki. Ebben az akciótervben a fő területek az alábbiak voltak: „Demokrácia és emberi jo­gok", „Szociális kohézió", „Az állampolgárok biztonsága", valamint a „Demokratikus értékek és kulturális sokszínűség". Közös jellemzőjük, hogy az akcióterv végrehajtása során az állam- és kormányfők utasítják a Miniszteri Bizottságot, hogy az Európa Ta­nács különböző testületéi más európai és nemzetközi szervezetekkel közösen hajtsák végre az akciótervet. A kijelentés ezzel utalt a csúcstalálkozón jelen levő szervezetekre, igya tagságra aspiráló országokon kívül az Európai Unióra is. Külön kiemeli a rassziz­mus, idegengyűlölet, antiszemitizmus és intolerancia elleni közös küzdelmet, mely te­rületen az 1993-as bécsi csúcsértekezlet óta számos közös intézkedés történt az Euró­pai Bizottsággal együttműködve. Az Európa Tanács 1997-es jelentése11 kiemeli, hogy az együttműködés legfontosabb területe a Közösség együttműködési hozzájárulása az Európa Tanács programjaihoz. Elsősorban azokhoz, melyek közép- és kelet-európai országokat érintenek, mégpedig a PHARE-TACIS-támogatás keretében. Elindítottak egy közös programot az Orosz Fö­deráció bírósági rendszerének megreformálásra, és egy hasonlót Ukrajnában is. Több kormányközi együttműködési program zajlott le, melynek során az Európai Unió Bi­zottsága a legtöbb szakértői bizottság ülésére meghívást kapott. Képviseltette ezenkí­vül magát a szakminiszterek tanácskozásán is, melyet az 1997-es év során több alka­lommal is összehívtak: családi ügyekben, igazságügyi kérdésekben és oktatáspolitiká­26 Külügyi Szemle

Next

/
Thumbnails
Contents