Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 3. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Kardos Gábor: Diplomácia és az emberi jogok
Diplomácia és az emberi jogok mányzat lététől függ, amely képes elrettenteni, illetve megbüntetni a jogellenes akciókat.10 Az anarchiára és erőre való hivatkozás aligha iktathatja ki a morális megfontolásokat - mivel a politikusok is emberek legfeljebb az érdekek háttérbe szorítják azokat, de legalább vannak olyan érzéseik, hogy morális elveket és nemzetközi normákat sértenek. Ezért veszélyes, ha egy realista kutató (és politikus) úgy oldja meg a kérdést, hogy egyszerűen tagadja a nemzetközi emberi jogi normák kötelező jellegét.11 Az emberi jogok tiszteletben tartásának figyelemmel kísérése általában együtt jár a demokrácia működtetésének elősegítésével, amely a választások szabadságának felülvizsgálata mellett kiterjed az intézmények infrastrukturális és egyéb eszközökkel való segítésére, továbbá a civil társadalom támogatására. V. A kollektív emberi jogi diplomácia Az 1990-es években az ENSZ Biztonsági Tanácsa az alapokmányban deklarált felhatalmazását kiszélesítve a nemzetközi béke és biztonság veszélyeztetéseként értelmezett több, súlyos emberi jogsértésekre vezető belső konfliktust (a volt Jugoszlávia, Szomália, Libéria, Ruanda, Haiti) és a volt Jugoszláviával kapcsolatos 808. (1993), illetve a Ruandával kapcsolatos 955. (1994) határozatában elvi éllel is kimondta, hogy az „emberi jogok széles körű megsértése" veszélyezteti a békét. A nevezett konfliktusokban a Biztonsági Tanács fegyveres erő alkalmazásával nem járó intézkedéseket tett, sőt a válság elmélyülése miatt többször lehetővé tette „minden szükséges eszköz igénybevételét." Hiányzott viszont a Biztonsági Tanács felhatalmazása a NATO által a koszovói véres események miatt Kis-Jugoszlávia ellen 1999-ben indított légi háborúhoz. Az erőszak tilalma a nemzetközi kapcsolatokban az általános felfogás szerint kizárja a humanitárius okokból indított fegyveres akció (humanitárius intervenció) jogszerűségét, amely a NATO-fellépés magyarázatául szolgálhatott volna. Ugyanakkor, ha nem történik meg, a boszniai események után újabb etnikai tisztogatásra és genocídium jellegű atrocitásra kerül sor a nemzetközi közösség tényleges közbeavatkozása nélkül. A jövő fog ítélni arról, hogy a NATO légi háborújával valóban új korszak kezdődik-e a súlyos emberi jogsértések megakadályozásával kapcsolatos nemzetközi felelősségvállalást illetően, vagy sem. A jelenlegi, az erőszak tilalmára vonatkozó nemzetközi jogi szabályozás alapján ez a kérdés nem válaszolható meg.12 A nemzetközi gazdasági és pénzügyi intézmények is elindultak az emberi jogok tiszteletben tartásának figyelembevételéhez vezető hosszú úton. A Világbank pozitív lépései, a kölcsönök befagyasztása Indonézia esetében a kelet-timori erőszak miatt, avagy a csecsenföldi orosz vérontás megfékezésének feltételül szabása a további hitelekhez már jelentős szemléletváltozást jelez. A legtöbbet azonban kétségtelenül az Európai Unió teszi az emberi jogokért. 2002. ősz U
