Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 2. szám - EURÓPA - Deák András: Oroszország nemzetbiztonsági koncepciója
Oroszország nemzetbiztonsági koncepciója demi következményekkel, nem vált a politikai események zsinórmértékévé. Ennyiben az 1997-es nemzetbiztonsági koncepció igényes látlelet, amelyhez a jelcini időszak maradék két évében nem volt mozgósítható a politikai, gazdasági szereplők kritikus tömege. Mindezek a tényezők még Putyin miniszterelnöksége alatt, 1999 őszén egy újabb tervezet igényét vetették fel. Jellemző az új megközelítésre, hogy már a kezdetektől fogva az összes részdoktrína újra-, illetve megalkotását tűzték ki célul, jelentősen megkönnyítve ezáltal a korábban komoly gondokat jelentő bürokratikus egyeztetési folyamatot. így a nemzetbiztonsági koncepciót követően elfogadták a katonai doktrínát és az új külpolitikai koncepciót, majd olyan kisebb szektordoktrínákat is, mint például az információs.9 A Szergej Ivanov NT-titkár felügyelete mellett elkészült három koncepció viszonylag jól illeszkedik egymáshoz, vonalvezetésük logikus, nyelvezetük javarészt egyezik. Ebből a szempontból a legújabb kori Oroszország történetében első alkalommal sikerült összhangba hozni a e tervezeteket. Ugyanakkor kiváltképp a legkorábban elkészült nemzetbiztonsági koncepció kapcsán érdemes figyelembe venni, hogy előkészítése és elfogadása politikailag rendkívül kényes időszakban következett be. Az 1999-es parlamenti választási kampány, illetve a Jelcin-Putyin hatalomátadás folyamatával párhuzamosan az új elnök mögött felsorakozott törékeny koalíció megőrzésének igénye vitathatatlan elsőbbséget élvezett. Épp ezért, bár a koncepció kétségtelenül a putyini politikai elképzelések és célok hiteles lenyomata, bizonyos pontokon kényszerűségből, illetve az aktuálpolitikai kényszerek és korlátok józan mérlegeléséből kifolyólag bizonyos óvatosság is tetten érhető annak megfogalmazásában. így teljes értékű elemzésénél nem árt annak tartalmával és kijelentéseivel párhuzamosan az első két putyini év rövid mérlegét is megvonni. Az új nemzetbiztonsági koncepció formálisan az 1997-es átdolgozott kiadása. Bár eredetileg egy új koncepció megírását tervezték, végül - valószínűleg a Jelcin-korszakkal való kontinuitás hangsúlyozásának céljából - a korábbi dokumentum átdolgozása mellett döntöttek. így továbbra is megmaradt az 1997-es négyfejezetes felosztás, illetve - kiváltképp a belpolitikai részeknél - egyszerűen beemeltek nagyobb szakaszokat. Ugyanakkor legfőképp a katonai vonatkozású részletek szinte teljes elhagyása miatt - ezeket a kérdésköröket a katonai doktrínához utalták át - az új változat terjedelme kevesebb mint fele az 1997-esnek.10 Ilyen körülmények között az 1999 októberében a Nemzetbiztonsági Tanácsban megvitatott és elfogadott tervezet viszonylag gyorsan és zökkenőmentesen nyerte el az elnöki jóváhagyást: a szövetségi gyűlés két bizottságának egyhetes vitáját, illetve az elnök személyes korrekcióit követően már három hónappal később kihirdették.11 A 2000-es nemzetbiztonsági koncepció a korábbi változathoz hasonlóan a belső tényezőket teszi a fenyegetések között az első helyre. A kockázatok tételes felsorolásánál is javarészt ezeket veszi számba: „A nemzetgazdaság állapota, a kormányzati rendszer 2002. mjár 245
