Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 2. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÁZSIA - Kollár János: Törökország a terrorizmus ellenes küzdelemben. "Az iszlám mintaállam" szerepe szeptember 11. után
Kollár János politikai elitnek hosszú évekbe tellett, mire Németországban és másutt is erélyesebben léptek fel a kurd terroristák ellen, sőt be is tiltották a PKK-t. Több államban azonban továbbra is szabadon tevékenykedik, illetve fedőszervezetet - kulturális, művelődési, információs stb. központot - működtet. Éles tiltakozást váltott ki a török vezetésből és közvéleményből,21 hogy a PKK és a szélsőbaloldali DHKP-C (Forradalmi Nép Felszabadító Pártja - Front) nem szerepel azon a listán, amelyet a szeptember 11 -ei eseményeket követően az EU-ban készítettek az európai terrorista szervezetekről. Kivnkoglu tábornok vezérkari főnök kettős mérce alkalmazásával vádolta meg az EU-t.22 Törökország Irakra vonatkozó politikája nagymértékben befolyásolja az USA által vezetett terrorizmusellenes háború Afganisztán utáni következő célpontjának megválasztását, ugyanis az szorosan kapcsolódik a kurdkérdéshez. Az országgal határos Észak-Irakban kb. négymillió kurd él,23 akik az 1990-es öbölháború előtt is széles körű autonómiát élveztek, jelenleg pedig csaknem teljesen önállóak, mivel az USA és Nagy-Britannia a törökországi incirliki légitámaszpontról indított repülőgépeivel megakadályozza az iraki központi hatalom érvényesülését e területeken. Az egymással rivalizáló, s gyakran fegyveres harcot vívó észak-iraki két kurd szervezet - a Barzani vezette Iraki Kurd Demokratikus Párt és a Talabani által irányított Iraki Kurd Hazafias Front - ugyan „beszélő viszonyban van" Törökországgal, azonban törzsi szerveződései, törökországi kurd és - Talabani hívei esetében - iráni kapcsolódásaik miatt megbízhatatlanok. Erőteljes török nyomásra az utóbbi években fegyveresen is fellépnek a PKK területükre menekült egységeivel szemben, ennek ellenére a török hadsereg évente többször is arra kényszerül, hogy az iraki határt átlépve, néhány kilométert az országba behatolva, maga is harcoljon ellenük. Mindkét szervezet tagadja a független kurd állam létrehozására irányuló törekvéseit, azonban a török vezetés nem zárja ki, hogy más államok ösztönzésére és támogatásával - alkalom esetén - elszakadnának Iraktól. Egy kurd állam török határok mentén való létrejötte pedig túlságosan nagy kísértést jelentene - a török aggodalmak szerint - a törökországi kurdok számára, hogy csatlakozzanak. Törökország területi épségének megőrzése minden más megfontolásnál fontosabb a török politikai elit egésze számára. A török sajtó szerint24 Ecevit kormányfő 2002. január 15-én kezdődött ötnapos egyesült államokbeli látogatása előtt a török titkosszolgálatok egy, a kormánynak szóló jelentésben megállapították, hogy Barzani független kurd állam létrehozása mellett döntött, s az ellenőrzése alatt álló területekre belépők útlevelébe „Kurdisztán" feliratú pecsétet nyomnak. A török kormányfő amerikai látogatása során többek között az USA esetleges Irak elleni támadásáról is szó esett, s elképzelhető, hogy a jelentést a török érveket nyomatékosítandó szivárogtatták ki. Ezzel együtt a 2002. január elején Ankarába látogató Lieberman szenátor is szükségesnek találta hangsúlyozni, hogy a rezsim megváltoztatása Bagdadban létfontosságú az USA számára, de ez semmikép34 Külügyi Szemle
