Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 2. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÁZSIA - Kollár János: Törökország a terrorizmus ellenes küzdelemben. "Az iszlám mintaállam" szerepe szeptember 11. után
Törökország a terrorizmusellenes küzdelemben pen sem jelenti, hogy Irak területi egységének is sérülnie kellene, s az USA Törökországgal konzultálva és vele együttműködve kíván e kérdésben lépni.25 Ezt erősítette meg Bush amerikai elnök is Ecevit miniszterelnök említett legutóbbi washingtoni látogatásakor is.26 Az iraki kurdok elszakadása feltételezhetően Irán „étvágyát is felkeltené" a síiták lakta déli területekre, s előre nem látható Szíria reagálása. Több arab állam számára azért is elfogadhatatlan Irak feldarabolása, mert az gyengítené az Izrael elleni fellépést. Egyes török vélemények szerint Izrael ezért támogatta, illetve talán ma is segíti az észak-iraki kurdokat. (Izraeli részről ezt határozottan cáfolják.) Török részről vissza-visszatérően erőfeszítéseket tesznek az iraki központi hatalommal való viszony erősítésére, főképpen gazdasági előnyök megszerzése céljából. Egyebek között 2001-ben több miniszter és parlamenti képviselő járt Irakban, s nagykövetire emelték a bagdadi török nagykövetség vezetésének szintjét. Iraki részről szóvá teszik, hogy Törökország lehetővé teszi az Egyesült Államok és Nagy-Britannia számára az incirliki támaszpont használatát, valamint a török hadsereg iraki területen végzett hadműveleteit. Ezzel együtt Szaddám számára kedvező a nyugati szövetségesek egységének bizonyos mértékű megtörése, s gazdasági előnyöket is vár a viszony javulásától. Törökország nem lép fel kellő erővel a déli határain át folyó üzemanyag-csempészettel szemben, amit amerikai részről kifogásolnak. A kapcsolatok erősítésének azonban határt szab az ENSZ vonatkozó határozata, valamint Törökország szolidaritása NATO-partnereivel. Alapvetően a török félelmek miatt tér el Törökország Irak-politikája az amerikaitól: Az Egyesült Államok évek óta igyekszik az észak-iraki kurdok együttműködését olyan szorossá tenni, hogy azok erős elemét képezhessék a Szaddám elnök elleni belső ellenzék küzdelmének. Ezt a célt szolgálta a két szervezet 1998. szeptember 18-ai washingtoni megállapodása, amelynek végrehajtása azonban késik. Az amerikai embargós politika Türkkaya Ataöv professzor szerint az elmúlt tíz évben több mint 27 milliárd dolláros kárt okozott a török gazdaságnak.27 Más források 60 milliárd dollárra28 becsülik a török kárt. Cem külügyminiszter az ENSZ 2001. évi közgyűlésén is - november 12- én - „több tízmilliárd dolláros veszteségről" beszélt 29 Törökország részvétele a nemzetközi terrorizmusellenes küzdelemben Törökország 1970 óta küzd a terrorizmussal, és egyike azon államoknak, amelyek a legtöbbet szenvedtek tőle. Török részről sok alkalommal a NATO fóruma elé vitték a terrorizmus és külföldi támogatása ügyét. Az USA eddig is a legmegértőbb és a legtöbb támogatást nyújtó szövetségese volt Törökországnak. Gondoljunk csak Abdullah Oca2002. nyár 35