Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 2. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÁZSIA - Magyarország külkapcsolati stratégiája az ázsiai és a csendes-óceáni térségben
Az Európán és Észak-Amerikán kívüli térségek helye a magyar külkapcsolatokban A koncepció célja, hogy - a magyar érdekek logikája mentén felépítve - felhívja a hazai politikai döntéshozók és a gazdasági élet szereplőinek figyelmét a térség irányában folytatandó tudatos kapcsolatépítés előnyeire. A középtávú - Magyarország EU-csatlakozásáig érvényes - stratégia ahhoz is hozzá kíván járulni, hogy hazánk politikai és gazdasági szempontból egyaránt széles körű és diverzifikált külső kapcsolati körrel rendelkező államként, felkészülten illeszkedjék az unió térségbeli kontaktusrendszeréhez, hatékonyan élve az EU-tagságból fakadóan e régióban feltáruló további együttműködési lehetőségekkel. I. Az ázsiai-csendes-óceáni régió helye a globális demográfiai, gazdasági és politikai folyamatokban 1. A nagyrégió demográfiai súlyából fakadó következmények Jelenleg 3,1 milliárd fo, az emberiség több mint fele él Dél-, Kelet- és Délkelet-Azsia, valamint a csendes-óceáni térség államaiban. A születési ráta átlagos csökkenése ellenére, a lakosság korstruktúrájából adódóan (a népesség több mint fele 25 év alatti) demográfiai téren tovább nő a régió részaránya: 2025-re Kína lakossága 1,5 milliárd, India népessége 1,2 milliárd főre nő, Indonéziának 260 millió lakosa lehet. E demográfiai trend legfontosabb regionális és globális síkon ható vonzatúi a következők: • Az ázsiai gazdaságoknak hatalmas, egyre növekvő embertömeg eltartásáról kell gondoskodni, mely népesség nemcsak potenciális munkaerőt, hanem fogyasztót - s így piacot - is jelent, befolyást gyakorolva mind a térség, mind pedig a világgazdaság növekedési feltételeire és erővonalaira. • A lakossági fogyasztás növekedése és a gazdasági modernizáció Ázsiában olyan mértékű környezetkárosodást idézhet elő, amely kontinenseken átívelő következményekkel jár. Növekszik a térség országainak szerepe és felelőssége az úgynevezett globális problémákat illetően, mivel azok kizárólag átfogó nemzetközi érdekkoordinációval kezelhetők. • A migrációs folyamatok erősödése kapcsán az ázsiai-csendes-óceáni térség egyes részei, így az indiai szubkontinens kibocsátó, míg más országok - Kelet- és Délkelet- Ázsia újonnan iparosodott államai - célterület szerepet játszanak. A népesség területi megoszlása tekintetében kialakult egyensúlyhiány (pl. az alig 19 milliós Ausztrália és a jelenleg 225 milliós lakosságú Indonézia viszonylagos földrajzi közelsége vagy Kína és a gyéren lakott orosz Távol-Kelet szomszédsága) biztonságpolitikai kihatású körülmény. Külügyi Szemle