Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 2. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÁZSIA - Magyarország külkapcsolati stratégiája az ázsiai és a csendes-óceáni térségben
Magyarország külkapcsolati stratégiája az ázsiai és csendes-óceáni térségben • A globális demográfiai erővonalak eltolódása, a nyugati civilizációs minták alapján szerveződő államok népességi részarányának csökkenése - anélkül, hogy bármiféle „kulturális értékrangsort" állítanánk fel - a nemzetközi fejlődés alaptendenciáit is befolyásoló gazdasági, politikai és civilizációs-értékrendbeli következményekkel járhat, melyre vonatkozóan az „ázsiai értékek" hangsúlyozása, illetve az ENSZ reformja kapcsán nyomatékosan jelentkező japán és indiai igények BT-tagság iránt már most jelzésér- tékűek. 2. Az ázsiai-csendes-óceáni térség gazdasági helyzete és fejlődési perspektívái 2000-ben a nagyrégió országai a világban megtermelt GDP 26 százalékát állították elő, szemben a három évtizeddel korábbi 4 százalékos részaránnyal. A tavalyi évben a világ exportjának 28,7 százaléka származott a nemzetközi kereskedelem egyik fókuszpontjává vált régió államaiból, miközben felvevőpiacként 24,93 százalékos volt az összsúlyuk. A régió, főként Kelet-Azsia a külföldi befektetők preferált területe. 2000- ben a világban eszközölt közvetlen tőkebefektetések több mint 10 százaléka, 128 Mrd USD áramlott Kelet-Azsia országaiba (ebből Hongkongba 64 Mrd, Kínába 41 Mrd), Délkelet-Ázsiába, azaz az ASEAN 10 államába 16 Mrd, Dél-Ázsiába 2,6 Mrd USD külföldi tőke jutott. A térség a nemzetközi tőkemozgásokban nem csak célterületként, hanem tőkeexportőrként is növekvő fontosságú szerepet játszik. A hongkongi tőkeexport 2000-ben 63 Mrd USD volt, annyi, mint az ott befektetett tőke. Japán külföldi beruházásainak 33 Mrd USD-s értéke jelentősen meghaladja a szigetországban befektetett 8 Mrd USD külföldi tőke volumenét. Az elmúlt negyedszázadban a vizsgált térség legdinamikusabban fejlődő, kelet- és délkelet-ázsiai szubrégiójának államai átlag hétévente duplázták meg nemzeti összterméküket. A gazdaságtörténet leggyorsabb fejlődési pályáját futották be, bizonyítékát adva annak, hogy a gazdasági modernizálás és a globalizáció folyamatában való - nem alárendelt - részvétel a nyugatitól eltérő kulturális-civilizációs környezetben is sikerre vihető. A világ hét legnagyobb nemzetgazdasága közül kettő - Japán és Kína - ázsiai. (A G7 csoporthoz csatlakozott, a Világbank GNP-rangsorában 16. helyen álló Oroszországot két további ázsiai állam - India és Dél-Korea - is megelőzi.) Az Európán és Eszak-Amerikán kívüli térségek közül a nyolcvanas évek kezdetétől egyedül Ázsiában sikerült olyan növekedési ütemet produkálni, amely az egy főre jutó GDP számottevő bővülését is lehetővé tette. A régióban - az egyes országok közötti, illetve országokon belüli jelentős jövedelmi differenciálódás mellett - az 500 millió főt meghaladja a nyugati értelemben vett középosztálybeli nívón élő és fogyasztó személyek száma. • A Kelet- és Délkelet-Azsiában a hatvanas évek óta bekövetkezett gazdasági fellendülésben élenjáró Japánt előbb a kelet-ázsiai „kistigrisek" vagy újonnan iparosodott országok és területek (Dél-Korea, Hongkong, Tajvan és Szingapúr), majd - az iparkite- lepítési folyamat több hullámában - Délkelet-Azsia népesebb országai, Thaiföld, 2002. nyár 9
