Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 2. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÁZSIA - Terényi János: Az Európán és Észak-Amerikán kívüli térségek helye a magyar külkapcsolatokban
Terényi János A magyar kül- és külgazdasági politika euroatlanti térségen kívüli dimenziójának nyomatékosabb megjelenését a következő szem-pontok indokolták: • A globalizációs folyamat felgyorsulása következtében az Európán és Észak-Amerikán kívüli régiók növekvő mértékben kapcsolódtak be a nemzetközi gazdasági, kereskedelmi, információs, technológiai és tőkemozgásokba. Országaik szélesedő köre kerül ki a világgazdaság (fél)perifériájáról, s foglalja el helyét az újonnan iparosodott államok és a feltörekvő piacok csoportjában. A kétpólusú világrend felbomlása, a stratégiai erővonalak átrendeződése új nemzetközi érdekösszefüggésekbe helyezte e térségeket, amelyek közül egyesek - pl. az ázsiai-csendes-óceáni nagyrégió vagy az Arab- (Perzsa-) öböl - geopolitikai súlyponttá váltak. Egyes országok (Kína, Japán) a nemzetközi kapcsolatok teljes spektrumában aktív tényezők, másoknak a (Brazília, India, Dél-Afrika) regionális hatalmi szerepe erősödik, bizonyos államok, így az olajtermelő arab országok stabilitása pedig kihat a világgazdaság egészére. • Az exportorientált, külső forrásbevonásra építő magyar gazdaság érdekelt nemzetközi kapcsolatrendszerének kiszélesítésében, a külkereskedelmi forgalmunkban 70 százalékot meghaladó részarányú EU-túlsúly oldásában. • Az Európai Unió átfogó politikai párbeszédet, hatékony gazdasági kapcsolatrendszert épített ki az Európán és Észak-Amerikán kívüli térségekben (barcelonai folyamat, ASEM, EU-ACP megállapodás, európai-latin-amerikai dialógus), amelyhez EU-tagként Magyarország is csatlakozni fog. Az EU által kötött szabadkereskedelmi, partnerségi és preferenciális megállapodások átvétele hatással lesz a magyarországi üzleti szereplők hazai működési feltételeire és külgazdasági kapcsolataira. • Az Európán és Észak-Amerikán kívüli térségek országai - többek között az úgynevezett globális problémák kezelése kapcsán - érdemi aktivitást fejtenek ki a multilaterális fórumok tevékenységében (ENSZ és szakosított szervezetei, WTO stb.), mely szerepüket az Egyesült Nemzetek Szervezete reformja kapcsán nyomatékosítani kívánják. Egyes államokhoz olyan specifikus problémák (az emberi jogok nyugati normáktól eltérő értelmezése, nukleáris és konvencionális proliferáció, migráció, a terrorizmus sajátos politikai és civilizációs összefüggésekbe helyezése, elhúzódó, nemzetközi következményekkel járó konfliktusok) kötődnek, amelyek vonatkozásában NATO- és EU-tagként a magyar külpolitikának is állást kell foglalnia, befolyásolva regionális kapcsolatainkat és szélesebb értelemben vett nemzetközi érdekeinket egyaránt. • A terrorizmussal szembeni nemzetközi küzdelem szempontjai az elkövetkező időszakban komoly befolyást gyakorolnak a magyar kül- és biztonságpolitikára. Az Európán és Észak-Amerikán kívüli térségekre különös tekintettel egyes közel- és közép-keleti országokra megkülönböztetett nemzetközi figyelem irányul ebben az összefüggésben is, ami hatással lehet mind az érintett régiók külkapcsolati beágyazottságának alakulására, mind pedig a magyar külpolitika mozgásterére. 4 Külügyi Szemle
