Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 2. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÁZSIA - Terényi János: Az Európán és Észak-Amerikán kívüli térségek helye a magyar külkapcsolatokban
Az Európán és Észak-Amerikán kívüli térségek helye a magyar külkapcsolatokban Az Európán és Észak-Amerikán kívüli térségek, illetve országok heterogenitása civilizációs, gazdasági és politikai értelemben egyaránt megnyilvánul, s markánsan tükröződik külkapcsolataik irányultságában és világgazdasági pozícióik eltérő minőségében. A „harmadik" vagy „fejlődő" világ gyorsuló mértékben differenciálódik. Az Európán és Észak-Amerikán kívüli térségek és országok kulturális/civilizációs sajátosságaiknak, földrajzi helyzetüknek, gazdasági adottságaiknak megfelelő válaszokat adnak a nemzetközi kapcsolatok rendszerét meghatározó geopolitikai erőtér változásaira, a gazdasági és a technikai fejlődés alapvető irányát kijelölő információs és kommunikációs forradalom kihívásaira, a globalizáció általános trendjére. Mindez Magyarország kapcsolatépítő tevékenységében régiónként és országonként differenciált tartalmi megközelítést tesz szükségessé. A magyar külpolitika három prioritásán kívüli területekre vonatkozóan bizonyos megközelítési és hangsúlybeli sajátosságok jellemzők: a) Mozgásterünket e térségekben külkapcsolataink szélesebb nemzetközi összefüggései és prioritásai határozzák meg. A magyar diplomácia hitele nem teszi lehetővé nemzetközi kötelezettségeinkkel és szövetségeseink regionális politikájával ellentétes, értékeinktől idegen kapcsolatok, részérdekek és módszerek megjelenítését az euroat- lanti térségen kívül sem. b) Az Európán és Észak-Amerikán kívüli régiókban külgazdasági érdekeink elsődlegesek. Kapcsolatépítő tevékenységünk irányai és szektorai ugyanakkor egymással összefüggenek: meghatározó gazdasági érdekeink eredményes képviseletéhez az államközi politikai kontaktusok (felső- és miniszteri szintű látogatások, parlamenti kapcsolatok) tevőleges hozzájárulása szükséges. c) Európán és Észak-Amerikán kívül a Magyarországra vonatkozó ismeretek még a politikai/gazdasági döntéshozói, valamint a véleményformáló értelmiségi körökben is meglehetősen hiányosak és pontatlanok. A kontaktusépítést az is nehezíti, hogy a térség országaival folytatandó együttműködés különféle (gazdasági, kulturális, oktatási, technológiai, turisztikai stb.) területein érdekelt hazai tényezők többsége önmagában egyelőre aligha képes a nagy földrajzi távolságokból és az információhiányból adódó logisztikai, szervezési és tájékozódási problémák áthidalására, következésképpen az államközi kapcsolatok körén kívül is szükség van az állami csatornák ösztönző közreműködésére. d) Pozícióink erősítése a kulturális dimenziót is magában foglaló, célorientált ország- imázsmunkát igényel. A hazánkra vonatkozó ismeretek bővítése és pontosítása, az euroatlanti közösség részét képező, nyugati civilizációs hagyományaira építő, gazdaságilag gyarapodó és a nemzetközi kapcsolatok aktív, egyenrangú szereplőjeként bemutatott új Magyarország képének tudatosítása alapvető fontosságú az államközi kapcsolatok és a gazdasági együttműködés érdekeinknek megfelelő intenzitású és irányú fejlesztéséhez. 2002. nyár 5
