Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 1. szám - FOLYÓIRATSZEMLE - Timmermann, Heinz: "Kalinyingrád. Egy modellrégió az EU és Oroszország közötti együttműködés kialakítására?"
Folyóiratszemle részt árnyékgazdasági tevékenységet jelent, ami nem jelenthet perspektívát a fejlődés szempontjából. Felmerült egy „balti Schengen" ötlete is, mivel az unió mindenképpen el akarja kerülni egy „rezervátum" képződését a területén. Putyin elnököt is foglalkoztatja a kérdés, bár egyesek szerint túl sokszor hallani tőle a rossz történelmi mellékzön- géjű „korridor" kifejezést. Az uniós szabályozás keretein belül próbálnak megoldást keresni, ami lehetne kishatárforgalom, rövid távú vagy átutazóvízumok kiadása. Sokat segítene az is, ha a vízumokat a határállomásokon is ki lehetne állítani, ami a mai technikai feltételek mellett megoldható. Moszkva - egyelőre úgy tűnik - beleegyezik abba, hogy a kalinyingrádi lakosság ilyen módon privilegizált helyzetbe kerülhet az anyaországival szemben. Az átutazás kérdésében azonban továbbra is a vízummentességet tartja kívánatosnak, például egy olyan kiegészítéssel, hogy az átutazó személyek nem hagyhatnák el járművüket Litvániában vagy Lengyelországban. Sokkal komolyabb gondot jelent a katonai alakulatok mozgása az enklávé és az anyaország között. Lengyelország és Litvánia mereven elzárkózik egy az utasforgalomhoz hasonló „korridormegoldás" elől. Az illegálisan Kalinyingrádból az EU területére bejutó személyeket kölcsönös kitoloncolási egyezmény segítségével szeretné távol tartani az unió. További nehézséget jelent az árukra és szolgáltatásokra vonatkozó brüsszeli előírások átvétele, ami jelentős mértékben megnehezítené a szomszédos országokba irányuló irányuló kalinyingrádi exportot. A terület általános gazdasági mutatói nagyon kedvezőtlenek. Az ipari termelés az 1990-es szint 29 százalékára süllyedt. 1999-ben a munkaképes felnőtt lakosság 50 százaléka volt állástalan, és az átlagos életszínvonal az oroszországinak csak a 80 százalékát éri el. A közlekedési hálózat nagyon rossz állapotban van. A kalinyingrádi kikötő kihasználtsága 25 százalékos, és még Fehéroroszország is inkább a modernebb rigai kikötőn keresztül bonyolítja tengeri kereskedelmét. A terület, gazdasági fejlettségét tekintve, Jegorov mostani kormányzó szerint az 57. helyet foglalja el a 89 orosz régió között. Tovább növeli a fejlettségbeli különbségeket az is, hogy Lengyelország és Litvánia már most jelentős támogatásokat kap, jövőbeni tagságukat előkészítendő, míg Kalinyingrádnak meg kell elégednie a TACIS program rá eső részével. Relatív vonzereje az esetleges külföldi befektetők szemében így még tovább fog csökkenni. A különleges gazdasági övezet 1995-ös létrehozása sem sokat javított a helyzeten. Eddig az egyetlen komolyabb befektető a BMW volt, de ez a cég is úgy rendezkedett be, hogy szükség esetén azonnal máshova tudja áthelyezni itteni kapacitásait. Jegorov kormányzó szerint a korábbi vezetés korrupt, átláthatatlan és szakszerűtlen politikát folytatott, családi klánok között felosztva Kalinyingrád gazdaságát. Emiatt az anyaországi vezetés komolyan fontolgatta a gazdasági privilégiumok megszüntetését, amit egyenlőre csak Jegorov moszkvai villámlátogatása akadályozott meg. Egyelőre 2010-ig kapott ígéretet a különleges gazdasági övezet fennmaradására, ugyanakkor Gref külkereskedelmi- és gazdaságfejlesztési miniszter hangsúlyozta, 202 Külügyi Szemle
