Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 1. szám - FOLYÓIRATSZEMLE - Sokoloff,Georges: "Sikerül-e Putyinnak letérnie az eddigi útról?"
Folyóiratszemle Látható, hogy Oroszország a közepes gazdasági fejlettség szintjén rostokol, valószínűleg már több évszázada. Ez azonban az orosz ipar egészére vonatkozik, amely alól kivételt képez az űrtechnológia és a hadiipar, de ugyanúgy kivételt jelent a művészet és a tudomány is. Ahhoz, hogy az oroszok nyugati színvonalon élhessenek, még sokat kell várni; azonban a közepes fejlettség legfelső szintjét könnyen elérhetik. Ennek a megvalósulási folyamatában lépett színre Vlagyimir Putyin. 1999. december 31-én Putyin, a leendő elnök három feltétel teljesüléséhez kötötte Oroszország felemelkedését. Először is az országnak hasznot kell tudni húznia a piac- gazdaság hatékony működéséből; azután az oroszoknak el kell felejteniük a megosztottságukat, és össze kell fogniuk a haza zászlaja alatt; végül pedig a tekintélyét visszanyert államnak rendet kell teremtenie az országban. Ami a második feltételt illeti, a hazafiaknak olyan értékek köré kell tömörülniük, mint a haza, a hatalom, az állam és a szolidaritás, amelyekben fel kell ismerniük az „orosz eszmét". Szvetlána Babajeva újságírónő ezt az irányvonalat centristának tartja, a szerző azonban, mivel itt ellentétes értékek integrációjáról van szó, inkább „Putyin-féle szintézis"-nek nevezi. 2001. februárjában programot dolgoztak ki „az Orosz Köztársaság állampolgárainak hazafias képzéséről", amelynek keretében újraírták a himnusz szövegét. A liberális sajtó által oly gyakran kipellengérezett hazafias szólamok azonban mélyen tükrözik az orosz társadalom törekvéseit, beleértve annak legtanultabb rétegét is. A legújabb szociológiai tanulmányok szerint a közvélemény a liberális témák helyett inkább az olyan tradicionális értékek felé mozdult el, mint pl. az erős hatalom, az orosz nép, a NATO-val való szembenállás stb. Ami pedig a rendteremtést illeti, mindazok, akik élesen bírálták az orosz kapitalizmus árnyoldalait (bűnözés, korrupció, összejátszások, nemzetközi botrányok) most végre örülhetnek ennek a szándéknak. Még a liberális közgazdászok is egyetértenek azzal, hogy tartós növekedés nem képzelhető el rend nélkül. A Herman Gref által vezetett Stratégiai Munkák Központjának az elnök részére készített akcióprogramjában szerepel az a gondolat, hogy nincs növekedés beruházások nélkül, nincsenek beruházások kedvező légkör nélkül; ez utóbbi pedig három tényező együttes hatására jöhet létre: gazdasági szabadság, társadalmi reformok és rend. Nehezen képzelhető el, hogy a külföldi tőke Oroszországba áramolna anélkül, hogy tulajdonosaik ne kérnének hatékony garanciákat jogaik tiszteletben tartásához. A rend helyreállítása három lehetséges módon mehet végbe. Az első variáns a Jelcin idején működött „pókháló" rendszer, amely egyfajta gazdasági és regionális kapcsolatrendszert jelentett. Jelcin szívességekkel halmozta el kedvenc oligarcháit és pártfogoltjait a tőlük remélt támogatásért cserében, különösen az 1996-os elnökválasztás idején. Jelcin e nélkül képtelen lett volna sikerre vinni döntéseit. Putyin azonban gyökeresen más utat választott. Ahelyett, hogy megpróbált volna a tartományok kormányzóira és az autonóm köztársaságok elnökeire támaszkodni, alá akarta vetni őket. 2000 májusában az ország területét hét szövetségi körzetre osztották, amelyek 2002. tavasz 193
