Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Zeidler Miklós: A Magyar Külügyi Társaság és folyóirata: a Külügyi Szemle (1920-1944)
A Magyar Külügyi Társaság és folyóirata: a Külügyi Szemle (1920-1944) mányt Horváth Jenőtől a XIX. századi Európa nemzetközi rendszeréről, valamint több könyvismertetést szerteágazó külpolitikai témákban. A lapot szerkesztőként Horváth Jenő, a korszak elismert és rendkívül termékeny diplomáciatörténésze jegyezte. A lapot az MKT adta ki, a nyomdai munkát először a Stephaneum, majd a May és a Dunántúli Könyvkiadó és Nyomda végezte. Az első szám ára még 20 korona volt, ami azonban az infláció következtében gyorsan emelkedett. Egy szám 1922 elején 50 koronába, 1923-ban 600 koronába került, 1925-re pedig az egyes lapszám ára már elérte a 25 ezer koronát. A Külügyi Szemle első öt éve alatt sok gyermekbetegségen esett át. Nem alakult még ki pontosan a lap szerkezete, így például a tanulmányokat és a hírjellegű cikkeket sem választották el egymástól következetesen. Az egyes számokat amúgy is eléggé ötletszerűen állították össze, már-már úgy tűnik, az egyetlen vezérlő elv az volt, hogy a társaság vezető tagjai elhelyezhessék írásaikat. A folyóirat természetesen így is számtalan újdonságot nyújtott: beszámolt a Nemzetek Szövetsége és a Népszövetségi Ligák Nemzetközi Uniójának tevékenységéről - ez utóbbinak 1920 végétől az MKT is tagja volt -, közölt országismertetéseket, nemzetközi jogi és történeti tanulmányokat, könyvszemléket és konferenciabeszédeket. Történtek kísérletek tematikus számok összeállítására is - ilyen volt az 1922. januári Angol-magyar szám és az ugyanez év áprilisi Balkán szám de ezeknek a próbálkozásoknak nem lett folytatása. A Külügyi Szemle talán hasznos volt a beavatottak számára, ám minden igyekezet ellenére sem volt alkalmas arra, hogy előfizetőit módszeresen bevezesse a nemzetközi tanulmányok világába. Egyébként minden jel arra mutat, hogy a folyóirat olvasótábora valóban nem volt túl széles. Az 1925. év zárszámadása szerint a Külügyi Szemlére kiadott 21 millió koronával (az MKT kiadásainak 13 százaléka) szemben a különböző kiadványok eladásából mindössze 17 millió korona (a bevételek 10 százaléka) folyt be. Ennek túlnyomó része a folyóirat terjesztéséből származott, hiszen az egyes szakosztályok kiadványai 1924 és 1926 között ugyancsak a forráshiány miatt szüneteltek. A Külügyi Szemle 1925-ben megjelent két száma 25 ezer, illetve 75 ezer koronás áron került piacra, tehát kereskedelmi forgalomban még kétszáz példány sem fogyott el, s ha ehhez még egyszer ennyi tiszteletpéldányt és mutatványszámot hozzáteszünk, még mindig csak szerény érdeklődésről beszélhetünk.38 A folyóirat ráadásul 1923-tól mind súlyosabb finanszírozási gondokkal küzdött és egyre rendszertelenebbül jelent meg. A másfél évi szünet után megjelent 1924. decemberi szám beköszöntőjében az illetékesek a folyóirat évenkénti négyszeri rendszeres megjelenését ígérték, s noha 1925 áprilisában valóban kihoztak egy számot, a következőre megint hét hónapot kellett várni. A fájdalmas döntést felesleges lett volna sokáig halogatni, ezért az MKT igazgatósági ülése 1925. október 21-én úgy határozott, hogy a Külügyi Szemle megjelenését felfüggeszti. Arról is döntés született azonban, hogy a lapot adandó alkalommal, kellő anyagi fedezet birtokában angol nyelven fogják újra kiadni. Horváth Jenő visszavonult a szerkesztéstől, de ígéretet tett arra, hogy a lap újraindulása esetén ismét csatasorba áll. Persze a belföldi ismeretterjesztés céljainak egy 2002. tavasz 167
