Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Zeidler Miklós: A Magyar Külügyi Társaság és folyóirata: a Külügyi Szemle (1920-1944)
Zeidler Miklós idegen nyelvű fórum aligha felelhetett meg. Az igazgatóság ezért javasolta, hogy az MKT vegye át a Radisics Elemér szerkesztésében megjelenő Magyar Külpolitika című népszerű hetilap tulajdonjogát. Az üzletet hamarosan nyélbe is ütötték, így a lap 1925. december 1-től - továbbra is Radisics felelős szerkesztésében - az MKT hivatalos lapja lett, és 1929 januárjáig, a Külügyi Szemle újraindulásáig a társaság fő orgánuma volt.39 A magyar külpolitika aküvitásának megélénkülése az MKT anyagi helyzetén is javított. A társaság tételes évi támogatását a Külügyminisztérium az előző évinek két és félszeresére - évi 12 ezer pengőre - emelte s ez az összeg már reményt adott a Külügyi Szemle feltámasztására. Az MKT 1928. júniusi rendes évi közgyűlése már azzal számolt, hogy az új évnegyedes Külügyi Szemle akár 1928 őszén elindulhat. A két folyóirat közötti munkamegosztást úgy körvonalazták, hogy amíg „a Magyar Külpolitika a vonatkozó témáknak könnyebb modorban, a nagyközönség igényeihez mérten leendő feltárásával szolgálja programunkat, addig a Külügyi Szemle (...) a külpolitikai és nemzetközi jogi témáknak komoly, tudományos cikkekben és önálló tanulmányokban leendő feldolgozását vette programjába."40 Háromévi szünet után, 1928 karácsonyán a Külügyi Szemle - immár mint Külpolitikai, nemzetközi jogi és világgazdasági folyóirat - megújult külsővel és vüágos szerkesztési elvekkel újra megjelent. Az egyes számok ára 6 pengő volt, míg az éves előfizetés 20 pengőbe, az MKT tagjainak és a Magyar Külpolitika előfizetőinek csupán 15 pengőbe, 1934- től 10 pengőbe került. A nyomást a Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda végezte. Az évfolyamokat az 1925. évi V. évfolyamtól folytatólagosan számozták, a kimaradó éveket tehát nem vették figyelembe. A Külügyi Szemle ettől kezdve negyedévenként - majd 1940 januárjától kéthavonta - rendszeresen és pontosan jelent meg, az egyes számok a jelzett hónap elseje és tizediké között kerültek forgalomba. A főszerkesztést Horváth Jenő vette vissza, a felelős szerkesztő Drucker György lett. A szerkesztőbizottság élére Gratz Gusztáv került, helyettesévé Eöttevényi Olivért nevezték ki. A Külügyi Szemlét a nemzetközi tudományok művelésében élen járó, komoly felkészültségű gárda szerkesztette. A szerkesztőbizottságban az évek során 49-en fordultak meg. Köztük voltak a politikai és társadalmi élet befolyásos képviselői (Lukács György, Paikert Alajos, Pékár Gyula, Tomcsányi Móric, Vészi József), de a derékhadat mégis diplomaták (Baranyai Zoltán, Danilovics Pál, Gerevich Zoltán, Marosy Ferenc, SzentTstvány Béla, Tánczos Gábor, Ullein-Reviczky Antal, Villani Lajos báró), tudósok és egyetemi tanárok (Baumgarten Nándor, Búza László, Czakó István, Faluhelyi Ferenc, Irk Albert, Kenéz Béla, Lutter János, Polzovics Iván, Szász Zsombor, Szászy István, Szondy Viktor, Váli Ferenc, Weninger László Vince, Zelovich László), jogászok (Albrecht Ferenc, Auer Pál, Egry Aurél, Kürthy Sándor, Polgár Imre), gyakorló közgazdasági szakemberek (Hantos Elemér, Imrédy Béla) és a közszolgálatban elhelyezkedett, zömmel fiatal értelmiségi-hivatalnoki generáció tagjai (Ambrózy Gyula, Balás Gábor, Bikkal Dénes, Geőcze Bertalan, Kokas Lajos, Makay Miklós, vitéz técsői Móricz 168 Külügyi Szemle
