Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Zeidler Miklós: A Magyar Külügyi Társaság és folyóirata: a Külügyi Szemle (1920-1944)
Zeidler Miklós a Külügyi Szemle Vacsorák elnevezésű rendezvénysorozatát, ami 1937 végétől immár Külügyi Vita vacsora néven folyt tovább. 1937 tavaszán megalakult az MKT Ifjúsági Csoportja, két évvel később pedig létrejött a már régóta tervbe vett Balkán Bizottság is. A háború megnehezítette a Magyar Külügyi Társaság munkáját, hiszen az infláció közepette állandósult a társaság pénzzavara, a költözés okozta teremhiány miatt pedig jószerével alig lehetett a központban előadásokat tartani. Ugyanekkor újraindult az 1923-ban megszűnt Külügyi Könyvtár, és a külpolitikai események felgyorsulására reagálva valamelyest nőtt Külügyi Szemle terjedelme. Mindez azonban már az MKT tevékenységének utolsó fejezetéhez tartozott. A kül- kapcsolatok beszűkülése, a fegyveres háború által megszabott feladatok elsődlegessége és az egyre fogyó szövetségesek - leginkább természetesen a német titkosszolgálatok - gyanakvása mind-mind olyan tényező volt, ami korlátozta a társaságot vállalt céljainak teljesítésében. Legfőbb orgánuma, a Külügyi Szemle éveken át rendkívüli erőfeszítéseket tett a közönség tárgyilagos tájékoztatásáért, a német megszállás után azonban a folyóirat rövidesen megszűnt. Az MKT ekkorra már egyébként is kezdett széthullani. A vezetőség néhány tagja - Paikert, Lutter, Kánya, Horváth és mások -1943 tavaszától keresték ugyan a társaság átszervezésének módját, erre azonban már nem került sor.34 Kenéz Béla elnök és Eöttevényi Olivér ügyvezető társelnök az utolsó évben, hajlott korára való tekintettel, már a távozás gondolatával foglalkozott. A tisztikar mandátuma egyébként is évekkel korábban lejárt, ám egy esetleges tisztújítás alkalmával aligha lehetett volna elkerülni a szélsőjobboldali homo novusok térnyerését. Ezt természetesen a kormány is látta, ezért újra és újra halasztást adott.35 Újabb vezetőségválasztásra már nem is került sor - a társaságot elsodorta a magyarországi háború.36 A Külügyi Szemle Az MKT tudományos-ismeretterjesztő munkásságának legszélesebb kört érintő és legmaradandóbb vállalkozása Külügyi Szemle megjelentetése volt. Az évnegyedes folyóirat „a Magyar Külügyi Társaság közlönye" alcímet viselte, és célja - a társaság alapelveivel összhangban - az volt, hogy a rendszeres közlemények révén fejlessze a magyar közönség külügyi ismereteit, és tájékoztassa a külföldi közvéleményt a múlt és a jelen magyar vonatkozású külpolitikai eseményeiről. A Külügyi Szemle indulásakor az ország egyetlen, nemzetközi tanulmányokkal átfogóan foglalkozó folyóirata volt és mint ilyennek később sem kellett komoly konkurenciával számolnia. A lap nemcsak az egykorú szakszerű tájékozódást könnyítette meg, hanem a korszak nemzetközi vonatkozású eseményeinek és hazai külpolitikai gondolkodásnak megismeréséhez is elsőrendű forrás.37 A Külügyi Szemle első füzete, némi késéssel, máris 72 oldalas dupla számként jelent meg 1920 októberében. Beszámolót közölt több nyelven az MKT megalakulásáról, tanul166 Külügyi Szemle
